Könyvfajták

A junk journal egy saját készítésű vagy felújított könyv, amelyet olyan papírral töltesz meg, ami különben a szemetesben kötne ki: blokkokkal, jegyekkel, kis borítékokkal, régi könyvlapokkal, csomagolásokkal, címkékkel és anyagmaradékokkal. Ezeket rétegesen ragasztod, varrod és egymásra rakod, így olyan oldalak lesznek belőlük, amelyeken emlékeket, gondolatokat vagy egyszerűen szép dolgokat őrzöl.

Itt inkább az alkotáson és a gyűjtögetésen van a hangsúly, nem egy szépen elmesélt történeten. A tépett szélek, a ferdén felragasztott ragasztószalag-darabok és a hullámos oldalak hozzátartoznak, és ettől lesz személyes a könyv. Írhatsz is bele, például egy naplórészletet, egy listát vagy idézeteket, amelyeket szeretsz. Mivel gyakran régi, savas papír kerül bele, eredeti fotók tárolására kevésbé alkalmas.

Olvasd el ezt is: Az első junk journalod elkészítése lépésről lépésre

Digitális scrapbookingnál az oldalaidat számítógépen, tableten vagy telefonon készíted, nem papírral és ragasztóval. Digitális fotókkal és digitális anyagokkal dolgozol, például háttérpapírokkal, díszítőelemekkel, betűkkel és sablonokkal. Ezeket egy szerkesztőprogramban teszed a helyükre, mindegyiket külön rétegre.

Az alapelvek ugyanazok, mint papíron: egy fő fotó, rétegek, színek és journaling. Csak az eszközök mások. Mindent visszavonhatsz, egy díszítőelemet végtelenül újra felhasználhatsz és átszínezhetsz, az asztalod pedig üres marad. Cserébe hiányzik az igazi papír, szalag és fém tapintása. Ha kézbe akarod venni az oldalakat, ki kell nyomtatnod őket.

Olvasd el ezt is: Így kezdj bele a digitális scrapbookingba

Olyan programot válassz, amely rétegekkel dolgozik, mert a digitális scrapbooking erre épül. Gyakori választások:

• Photoshop: a legtöbbet tudja, ehhez van a legtöbb oktatóanyag és sablon, de drágább, és nehezebb megtanulni.
• Photoshop Elements: egyszerűbb és olcsóbb, scrapbookosoknak bőven elég.
• Affinity Photo: a PSD- és TIFF-sablonokat is megnyitja, és iPaden is működik.
• GIMP: ingyenes, de kevésbé felhasználóbarát.
• Canva vagy PowerPoint: egyszerű oldalakhoz tökéletes, de kevesebb a beleszólásod.

Nézd meg, hogy a program meg tudja-e nyitni az átlátszó hátterű PNG-fájlokat és a PSD-sablonokat. Először próbáld ki egy próbaverzióval, és azt válaszd, amellyel tartósan szívesen dolgozol.

Olvasd el ezt is: Melyik programmot válaszd digitális scrapbookozáshoz?

A scrapbook a fotókról és a hozzájuk tartozó történetekről szól, a junk journal a talált papírokkal való játékról. Scrapbookban általában eseményenként vagy időrendben készítesz oldalakat, gyakran 30 x 30 cm-es (12 x 12 hüvelykes) albumba és savmentes anyagokkal, hogy a fotóid sokáig szépek maradjanak.

A junk journal vastag könyv tele rétegekkel, kis borítékokkal és fülekkel, és itt maga az alkotás a cél. Nem kell bele fotó, és nincs kötött sorrend. Mivel sok régi, savas papírt használsz, eredeti fotók helyett inkább nyomatokat vagy másolatokat ragassz bele.

A határ elmosódó. Sok scrapbookos keveri a két stílust, és ez teljesen rendben van.

Olvasd el ezt is: Mi az a scrapbooking, és melyik formája illik hozzád?

Egy könyv, ragasztó és egy halom papír, ami már megvan, ennél több nem kell. Kezdd ezekkel:

• egy alap: egy meglévő füzet, egy régi keményfedeles könyv vagy saját hajtogatású ívek
• ragasztó: ragasztóstift, kétoldalú ragasztószalag, a nehéz darabokhoz pedig erős kézműves ragasztó
• egy olló
• papír és ephemera (apró papírok a hétköznapokból): borítékok, blokkok, jegyek, magazinok, csomagolópapír, címkék és régi levelek
• extrák tetszés szerint: washi tape, bélyegzők, matricák, szalag és anyagdarabok

Tarts mindent egy dobozban, hogy lásd, mid van. Semmi újat nem kell venned; amint figyelni kezdesz rá, a gyűjteményed magától gyarapszik.

Olvasd el ezt is: Az első junk journalod elkészítése lépésről lépésre

Kinyomtathatod az oldalakat egyenként, vagy összeköttetheted őket fotókönyvként. Így fogj hozzá:

• Minden oldalt ments el JPG-ként, 300 dpi-vel, abban a méretben, amelyben ki szeretnéd nyomtatni.
• A 30 x 30 cm-es különálló oldalakhoz keress olyan fotószolgáltatót, amely ezt a méretet kínálja.
• Fotókönyvnél minden oldalt egyetlen, az egész oldalt kitöltő képként helyezz el, keret nélküli elrendezésben.
• A szöveget és a fontos részleteket tartsd néhány milliméterre a széltől, mert ott vágnak.

Ha a fotókönyvprogramban nem sikerül külön díszítőelemeket elhelyezni, előbb fejezd be teljesen az oldalt, és egyetlen képként importáld. A képernyőn látott színek gyakran kicsit eltérnek, ezért előbb készíts próbanyomatot.

Olvasd el ezt is: Digitális oldalak nyomtatása és fotókönyv készíttetése

Nincsenek, nincs jó vagy rossz módszer. Te döntöd el, hogy meglévő füzetet használsz, vagy mindent magad kötsz, hogy csak talált papírt használsz, vagy új dolgokat is veszel, és hogy sokat vagy keveset írsz bele.

Az sem kell, hogy szép vagy rendezett legyen. A zsúfolt, színes, ferde szélű oldalak éppen jellemzőek rá. Ha elakadsz, mert tökéletesnek kellene lennie, tűzz ki magad elé egy kis célt, például napi egy darabot vagy öt perc munkát. Egy téma vagy egy színpaletta segíthet a döntésekben, de nem kötelező.

Olvasd el ezt is: Az első junk journalod elkészítése lépésről lépésre

A bullet journal egy tervezőrendszer egy egyszerű jegyzetfüzetben, amelyben a naptárat, a teendőlistát és a naplót kombinálod. Az alapja:

• egy index az elején, oldalszámokkal
• egy future log: éves áttekintés a távolabbi programokhoz
• egy monthly log: havi naptár teendőkkel
• egy daily log: rövid jegyzetek naponta

Röviden írsz, állandó jelekkel a teendőkhöz, programokhoz és jegyzetekhez (rapid logging), a befejezetlen teendőket pedig átviszed a következő hónapra. Hasznos egy pontozott, számozott oldalú jegyzetfüzet, de bármilyen füzet megfelel. Sokan matricákkal és washi tape-pel díszítik a bullet journaljukat, bár ez nem része magának a rendszernek.

Olvasd el ezt is: Bullet journal: így működik, és így kezdj bele

Nem, egyik journalfajtához sem kell rajzolni. Az art journal az önkifejezésről szól, nem a tökéletes eredményről; a remegő vonalak és a ferde formák éppen karaktert adnak neki. A bullet journal egy fekete tollal és egy vonalzóval is remekül működik.

Ami segít, ha nem rajzolsz:

• stencilek, bélyegzők és maszkolószalag a formákhoz
• kollázs magazinokból vagy régi könyvekből kivágott képekkel
• egy oldal kitöltése egyetlen színnel, amely illik a hangulatodhoz
• matricák és washi tape rajzok helyett
• a saját kézírásod, akkor is, ha nem szép

Olvasd el ezt is: Nem kell kreatívnak lenned ahhoz, hogy scrapbookolj

A hibrid scrapbooking a papír és a digitális technika kombinálása. Ennek két módja van:

• Egy oldalt vagy annak egy részét számítógépen tervezed meg, kinyomtatod, és igazi díszítőelemekkel, például szalaggal, brads-szel (szétnyitható díszszegekkel) vagy chipboarddal fejezed be.
• Digitális anyagokat, például journalingkártyákat, címeket, papírokat vagy tageket nyomtatsz ki, és egy hagyományos papíroldalon használod fel őket.

Így a digitális kényelmét, például a gépelt szöveget és a méretre szabott fotókat, az igazi papír tapintásával ötvözöd. Nincs kötött arány: van, aki szinte mindent digitálisan csinál, más csak egy címet nyomtat ki. Egy szövegszerkesztővel és egy nyomtatóval már bele is vághatsz.

Olvasd el ezt is: Hibrid scrapbooking: digitálisan nyomtatva, papíron befejezve

Hosszú távon általában igen, bár nem ingyenes. A digitális papírokat és díszítőelemeket annyiszor használod fel, ahányszor csak akarod, papíron viszont folyton új anyagot veszel. Ragasztóra, vágóeszközökre és tárolóhelyre sincs szükséged.

A költségek máshol jelentkeznek:

• egy számítógép vagy tablet, ami a legtöbb embernek már megvan
• szoftver, ha nem ingyenes programmal dolgozol
• digitális kitek, bár sok ingyenes is van
• nyomtatás: a nagy különálló oldalak és a fotókönyvek is pénzbe kerülnek

Ha keveset nyomtatsz és ingyenes anyagokkal dolgozol, nagyon olcsó. Ha mindent 30 x 30 cm-ben, albumban szeretnél, számolj a nyomtatási költséggel is.

Olvasd el ezt is: Így kezdj bele a digitális scrapbookingba

Az art journal egy vázlat- vagy jegyzetfüzet, amelyben szabadon dolgozol festékkel, kollázzsal, bélyegzőkkel, szöveggel és rajzokkal. Ez a játék és az érzéseid kiadásának helye, nem az emlékek rendezett megörökítéséé. A fotók mellékesek; a színek, a textúrák és a szavak állnak a középpontban.

Sok art journalos mixed mediával dolgozik: különféle anyagokat használ vegyesen. Gyakran egy réteg gessóval kezdesz, ez egy fehér alapozó, amelyen jól tapad a festék, és megakadályozza az átütést. Utána rétegekben dolgozol: háttér, kollázs, részletek és szöveg. Egy oldalhoz egy negyedóra is elég, és ha egy oldal nem tetszik, egyszerűen átfested.

Olvasd el ezt is: Art journaling: így kezdj bele

A pocket scrapbooking rekeszekre osztott betétfóliákkal végzett scrapbooking. A fotókat és kártyákat becsúsztatod a rekeszekbe, és a fólia elrendezése elvégzi helyetted a tervezést. A Project Life a legismertebb név, és gyakran gyűjtőfogalomként is használják.

A fóliák általában 30 x 30 cm-es (12 x 12 hüvelykes) gyűrűs mappába illenek, de vannak kisebb méretek is. Három lépésben dolgozol: először kiválasztod a fotókat, aztán a maradék rekeszeket journalingkártyákkal töltöd ki, végül jön egy kis díszítés. Mivel gyors és áttekinthető, népszerű azok körében, akik minden héten vagy hónapban szeretnének megörökíteni valamit.

Olvasd el ezt is: Pocket scrapbooking és Project Life: így működik

Ez az a három forma, amelyben a digitális anyagokat általában kínálják:

• A kit egy azonos stílusú papírokból és díszítőelemekből álló készlet. A papírok többnyire JPG-fájlok; a díszítőelemek és a különálló betűk (alfák) átlátszó hátterű PNG-fájlok.
• A template egy kész elrendezés, fotóknak és papírnak szánt mezőkkel, gyakran PSD-, TIFF- vagy PNG-fájlként. Vágómaszkkal teszed bele a saját fotóidat és papírjaidat ezekbe a mezőkbe.
• A quickpage egy kész oldal, amelybe már csak a saját fotóidat kell elhelyezned.

Az első oldalhoz a quickpage vagy a template a leggyorsabb. Egy különálló kittel a legszabadabb vagy.

Olvasd el ezt is: Így kezdj bele a digitális scrapbookingba

Nem, nem muszáj. Nyugodtan kezdheted egy füzettel, vázlatfüzettel vagy régi keményfedeles könyvvel, ami már megvan, és abba ragaszthatod a rétegeidet. Ha mégis magad kötnéd, vannak egyszerű módszerek:

• íveket (összehajtott papírkötegeket) egyszerű öltéssel bevarrni egy borítóba
• lyukakat lyukasztani, és az oldalakat karikákkal összefogni
• az íveket gumiszalaggal rögzíteni egy borítóban, mint egy traveler's notebooknál
• harmonikát hajtani erős papírból, amelyhez később oldalakat adhatsz

A saját kötés szabadságot ad a méretben és a papírban, de az első journalhoz gyakran egy meglévő könyv a legegyszerűbb.

Olvasd el ezt is: Scrapbook vagy journal kötése házilag

Legalább 200 g/m²-es, vastag papírú könyvet válassz, mert a festék, a ragasztó és a víz a vékony papírt hullámossá teszi, és átüt rajta. Jó lehetőségek:

• egy mixed media vázlatfüzet, amely nedves és száraz anyagokhoz készült
• egy körülbelül 300 g/m²-es akvarellfüzet, ha sokat dolgozol vízzel
• egy régi keményfedeles könyv, amelynek mindig néhány oldalát összeragasztod, hogy erősebb legyen

A dupla oldalakhoz jó egy varrott könyv, amely laposan kinyílik. Ha mégis vékonyabb papírt használsz, előbb vigyél fel egy réteg gessót, a nedves oldalakat pedig egy nehéz könyvvel a tetejükön hagyd megszáradni.

Olvasd el ezt is: Papír, ami nem hullámosodik a ragasztótól, festéktől, víztől

A traveler's notebook egy bőr- vagy textilborító gumiszalaggal, amelybe vékony füzeteket (inserteket) rögzítesz. Inserteket tehetsz hozzá, cserélhetsz, a teleírt füzeteket pedig kiveheted, így a könyv veled együtt nő. Az eredeti modell Japánból származik; mára sokféle változata van.

A szokásos méretek a körülbelül 11 x 21 cm-es standard méret és a kisebb, körülbelül 9 x 12,5 cm-es útlevélméret. Vannak vonalas, kockás, pontozott és kraftpapíros insertek, valamint betétzsebek kártyákhoz. Ezért a traveler's notebookot gyakran használják úti naplóként, tervezőként vagy kis junk journalként.

Olvasd el ezt is: Traveler's notebook: így használd és így rendezd be

Olyan strapabíró könyvet válassz, amely laposan kinyílik, és amelynek papírja bírja a ragasztót, a ragasztószalagot és a tolladat. Az A5-ös vagy kisebb méret könnyen elfér a táskádban. Mire figyelj még:

• A varrott könyv szépen kinyílik; a gyűrűs mappába később oldalakat is tehetsz.
• Ha jegyeket és blokkokat szeretnél megőrizni, válassz betétzsebeset, vagy ragassz be kis borítékokat.
• Ha útközben festesz, vigyél vastagabb papírt.
• Vékony papíron inkább csak az egyik oldalra ragassz, különben nehéz és vastag lesz a könyv.

Sok utazó napközben gyűjti a jegyeket, és este ír. Ha ez nem megy, készíts rövid jegyzeteket, és otthon folytasd.

Olvasd el ezt is: Úti napló vezetése útközben, akkor is, ha fáradt vagy

Dolgozz 300 dpi-vel, abban a méretben, amelyben ki szeretnéd nyomtatni. Egy 12 x 12 hüvelykes (30,5 x 30,5 cm-es) oldal így 3600 x 3600 pixel; a legtöbb digitális papír is ekkora. 20 x 20 cm-hez nagyjából 2362 x 2362 pixel jön ki.

A méretet még a kezdés előtt állítsd be, mert ha egy kis oldalt utólag nagyítasz, elmosódik. Kicsinyíteni viszont mindig lehet minőségromlás nélkül. Az egyrétegűvé lapított JPG mellett ments el egy rétegeket megőrző változatot is, például PSD-ként, hogy később még módosíthass rajta. Képernyőn való megosztáshoz elég egy kisebb másolat.

Olvasd el ezt is: Digitális oldalak nyomtatása és fotókönyv készíttetése

Nem csak úgy: hogy mit szabad, az a fájlokhoz tartozó licencben vagy felhasználási feltételekben áll, és ez tervezőnként eltér. Gyakran így van:

• Személyes használatra, például a saját oldalaidhoz és albumaidhoz, mindent szabad.
• Magukat a fájlokat megosztani, továbbküldeni vagy újra árulni szinte soha nem szabad, akkor sem, ha ingyenesek voltak. Inkább a linket küldd el másoknak.
• Kereskedelmi célra, például képeslapok vagy oldalak eladására, csak akkor használhatod, ha a licenc ezt kifejezetten megengedi.

Ha nincs mellette semmi, vagy bizonytalan vagy, kérdezd meg a tervezőt. Ugyanez érvényes a betűtípusokra és az internetről származó képekre: mindig ellenőrizd, hogy felhasználhatod-e őket.

Olvasd el ezt is: Szabad ezt használni? Szerzői jog scrapbookereknek

A minialbum egy kis album egyetlen téma köré, például egy hétvégi kiruccanásról, egy születésnapról vagy egy évszakról. A mérete gyakran 15 x 15 cm körüli vagy kisebb, és elég hozzá egy maroknyi oldal.

Sokféle formája van:

• harmonika összehajtott csíkokból
• borítékokból vagy papírtasakokból álló album, benne tagekkel
• karikákra fűzött különálló kartonlapok
• egy kis bekötött füzetecske

A minialbum ideális arra, hogy valami kicsit teljesen befejezz, ajándékként vagy egy nagy oldal kiegészítéseként. Mivel kevés fotó kell hozzá, új technikák kipróbálására is remek.

Olvasd el ezt is: Mini album készítése: alap, oldalak és kötés

Igen, lehet. Vannak alkalmazások kész sablonokkal, amelyekbe behúzhatod a fotókat és a szöveget, és sok tervező- és rajzprogram tableten is működik. Tablettel és érintőceruzával ráadásul kézzel is írhatsz és rajzolhatsz.

Választáskor figyelj néhány dologra:

• Importálhatsz saját PNG-díszítőelemeket és papírokat, vagy csak azt használhatod, amit az alkalmazás kínál?
• Exportálhatsz 300 dpi-s JPG-ként nyomtatáshoz?
• Hol tárolódnak az oldalaid, és tudsz róluk biztonsági mentést készíteni?

A telefon gyors oldalakhoz hasznos, például pocket page-ekhez. A sok réteges, nagy oldalakhoz kényelmesebb egy nagyobb képernyő.

Olvasd el ezt is: Melyik programmot válaszd digitális scrapbookozáshoz?

Igen, és a tudásodat egyszerűen magaddal viszed. Amit a fotók kiválasztásáról, a rétegekről, a színekről, az üres térről és a journalingról tudsz, digitálisan pontosan ugyanúgy működik. Csak az eszközök változnak, és a program megismerése az elején némi időbe telik.

Néhány tipp az átálláshoz:

• Kezdj egy template-tel vagy quickpage-dzsel, hogy ne üres lappal indulj.
• Előbb az alapokat tanuld meg: rétegek, árnyék és vágómaszkok.
• Próbálj ki egy ingyenes kitet, mielőtt bármit vennél.
• Ha nem akarsz lemondani a papírkészletedről, válaszd a hibrid megoldást: nyomtasd ki a digitális részeket, és igazi anyagokkal fejezd be őket.

Nem kell választanod; sok scrapbookos mindkettőt csinálja.

Olvasd el ezt is: Így kezdj bele a digitális scrapbookingba

A két szabványos méret a 3 x 4 hüvelyk (kb. 7,6 x 10,2 cm) és a 4 x 6 hüvelyk (kb. 10,2 x 15,2 cm). Egy gyakran használt fóliának középen négy álló, 3 x 4 hüvelykes rekesze van, felette és alatta pedig fekvő, 4 x 6 hüvelykes rekeszek. Egy 10 x 15 cm-es fotó tehát pontosan belefér egy nagy rekeszbe.

Ha a kártyák kicsúsznak a rekeszekből, tegyél a hátuljukra egy kis darab kétoldalú ragasztószalagot. A díszítőelemek legyenek laposak, mert a vastag darabok átnyomódnak, és kidomborítják az albumot. Más méreteket, például egy A4-es lapot vagy egy fél oldalt, extra lapként tehetsz be közéjük.

Olvasd el ezt is: Pocket scrapbooking és Project Life: így működik

A smash bookban már előre nyomtatott, díszített oldalak vannak, a junk journalt viszont teljesen magad készíted. A smash bookba gyorsan beragasztod a jegyeket, fotókat és papírkákat, gyakran rekeszekkel, fülekkel és írásra szánt hellyel, különösebb tervezés nélkül. A név egy márkától származik, de bármilyen kötetlen ragasztós könyvre használják.

A junk journal oldalait magad készíted, gyakran régi papírból, sok réteggel, kis borítékokkal és fülekkel. A gluebook valahol a kettő között van: egy egyszerű füzet, amelybe kollázsokat ragasztasz, többnyire kevés szöveggel.

Csinálj helyet, mielőtt ragasztani kezdesz, mert minden réteg vastagabbá teszi a könyvet. Így csukva marad:

• Ha meglévő könyvben dolgozol, ragassz össze mindig néhány oldalt, és e kötegek között tépj ki néhány oldalt.
• Ha magad kötöd, válassz olyan gerincet, amely szélesebb, mint az üres oldalak kötege.
• Amennyire lehet, használj lapos anyagokat, a vastag darabokat pedig oszd el az egész könyvben.
• A dudoros dolgokat tedd kis borítékokba vagy tasakokba.
• Hagyd jól megszáradni a festéket és a ragasztót, mielőtt becsukod a könyvet.

Az, hogy a junk journal kicsit nyitva áll, hozzátartozik. Egy szalag vagy gumi a könyv körül mindent egyben tart.

Olvasd el ezt is: Az első junk journalod elkészítése lépésről lépésre

Oldalanként maradj néhány dolognál: egy-két fotó, egy kis szöveg és egy apró hangsúly. A kis oldalak gyorsan zsúfolttá válnak, és az albumnak még be is kell csukódnia.

Ami segít:

• Előre válassz ki három-négy színt és egy szűkebb papírkészletet.
• Használj lapos díszítőelemeket; a vastag gombok és virágok miatt nyitva áll az album.
• Az extra fotókat és szöveget rejtsd tagekbe, fülek alá vagy kis borítékokba.
• Bekötött vagy gyűrűs albumnál hagyj helyet a gerincben a plusz vastagságnak.
• A borítót készítsd el utoljára, a belső oldalak maradékaiból.

Egy nagy oldalhoz tartozó minialbumhoz hat lap, elöl és hátul együtt, általában bőven elég.

Olvasd el ezt is: Mini album készítése: alap, oldalak és kötés

Az artist trading cardok (ATC-k) 6,4 x 8,9 cm-es (2,5 x 3,5 hüvelykes) kis műalkotások, amelyeket másokkal cserélsz. Bármilyen technikával elkészítheted őket, például kollázzsal, bélyegzőkkel, festékkel, rajzzal vagy textillel, egy erős alapra.

Két alapszabály van: az ATC kézzel készül, és nem adják el, csak cserélik vagy elajándékozzák. A hátuljára ráírod a nevedet, egy címet, a dátumot és egy elérhetőséget. A csere online cserecsoportokban vagy kreatív találkozókon zajlik. Az összegyűjtött kártyákat kártyalapokhoz való tokokban, betétzsebes mappában tárolhatod.

Olvasd el ezt is: Artist trading cardok készítése és cseréje

A zine egy kis, saját készítésű füzetecske, amelyet hagyományosan fénymásolnak és szétosztanak. A scrapbookosok egy rövid történethez, egy kiruccanáshoz vagy egy listához használják. A legegyszerűbb változatot egyetlen A4-es lapból készítheted el, ragasztó és tűzőkapocs nélkül:

• Hajtsd a lapot nyolc egyenlő mezőre, majd hajtsd szét.
• Középen vágd be a hosszú hajtásvonal mentén, csak a két középső mezőn át.
• Hajtsd félbe a lapot hosszában, told egymás felé a végeit, és hajtsd össze egy nyolcoldalas, A7-es méretű füzetté.

Előbb készíts egy próbadarabot, és számozd meg az oldalakat, hogy lásd, mi hova kerül. Folytonos háttérhez a hajtás előtt díszítsd, oldalanként pedig utána.

Ez attól függ, mit szeretnél megőrizni, és hogyan dolgozol szívesen. Egy durva ökölszabály:

• Fotók és történetek megőrzése későbbre: scrapbook.
• Gyors és áttekinthető vezetés hetente vagy havonta: pocket pages.
• Egy téma kicsiben és teljesen kidolgozva: minialbum.
• Gyűjtögetés és játék régi papírral: junk journal.
• Az érzéseid kiadása festékkel és kollázzsal: art journal.
• Rendszerezés és tervezés: bullet journal.
• Kevés hely, vagy ha szeretnéd a végtelenségig alakítgatni: digitális.

Azzal kezdd, ami a legjobban vonz. Sok scrapbookos egy idő után két-három fajtát is vezet párhuzamosan.

Olvasd el ezt is: Mi az a scrapbooking, és melyik formája illik hozzád?

A scrapbookot kézzel készíted, a fotókönyvet számítógépen tervezed meg, és kinyomtatod. A scrapbookba kinyomtatott fotókat ragasztasz papírra, díszítéssel, journalinggal és igazi anyagokkal, például szalaggal és jegyekkel. A fotókönyv laposra nyomtatott, gyorsabban elkészül, és könnyen utánrendelhető, de semmi kézzelfoghatót nem őrizhetsz meg benne.

A fotóalbum a legegyszerűbb forma: fotók betétfóliákban vagy üres lapokon, különösebb díszítés nélkül. A digitális scrapbooking a kettő között van: úgy tervezed meg az oldalaidat, mint egy scrapbookban, és fotókönyvként nyomtatod ki őket.

Olvasd el ezt is: Scrapbook, fotókönyv vagy fotóalbum: melyik illik hozzád?