Pocket scrapbooking és Project Life: így működik

Több száz fotó van a telefonodon, és van egy halom papírod, amit szívesen felhasználnál, de egy egész estét egyetlen oldalra nem tudsz rászánni. Akkor talán neked való a pocket scrapbooking. Fotókat és kártyákat csúsztatsz átlátszó, fix zsebekre osztott tasakokba, írsz melléjük pár mondatot, és kész is az oldalad.

Mi az a pocket scrapbooking

A pocket scrapbookingnál, amit pocket pages néven is ismernek, zsebes tasakokkal dolgozol. Ezek gyűrűs mappába való műanyag tasakok, amelyek zsebekre vannak osztva, kicsit úgy, mint egy kártyagyűjtő album. Minden zsebbe kerül egy fotó, egy journaling kártya vagy egy emlék, például egy mozijegy.

A legismertebb név a Project Life. Becky Higgins azért találta ki ezt a rendszert, mert a klasszikus scrapbookolás túl sok idejét vitte el. Az ötlet: a felosztás már adott, így nem kell azon gondolkodnod, hová kerüljön minden. Ma már sok márka gyárt zsebes tasakokat és kártyákat, és sokan a Project Life nevet használják gyűjtőnévként az egész módszerre.

Alapvetően négy dologra van szükséged: fotókra, kártyákra, tasakokra és egy albumra. A díszítés csak ráadás.

Zsebes tasakok és journaling kártyák

Zsebes tasakból több tucat felosztás létezik. Egy ismert felosztás a 30,5 × 30,5 cm-es (12 × 12 hüvelykes) albumhoz nyolc zsebes: négy fekvő, 10 × 15 cm-es (4 × 6 hüvelykes) zseb, kettő felül és kettő alul, középen pedig négy álló, 7,6 × 10,2 cm-es (3 × 4 hüvelykes) zseb. Vannak tasakok csak négyzet alakú zsebekkel, keskeny csíkokkal vagy egyetlen nagy zsebbel is.

A journaling kártyák pontosan ezekben a méretekben készült kartonlapok. Némelyiken minta vagy egy szó van, másokon vonalak, hogy írhass rájuk. Arra használod őket, hogy legyen helye a szövegnek, de nyugodt felületként is a mozgalmas fotók között. Színben összeillő készletekben árulják őket, de ugyanúgy elkészítheted magad is cardstock- (erős, egyszínű karton) és designpapír-maradékokból.

A tasakoknál figyelj az anyagra. A polipropilén, a polietilén és a poliészter (Mylar) biztonságos a fotók számára. A PVC-tasakokat inkább hagyd a polcon: idővel károsíthatják a fotóidat.

Miért gyorsabb

Egy klasszikus layoutnál (megtervezett oldalnál) papírt választasz, körbevágod a fotókat, címet keresel, és rétegről rétegre felragasztasz mindent. A pocket pagesnél ennek nagy része elmarad. A 10 × 15 cm-es fotó szinte minden fotószolgáltatónál a szabványos méret, és vágás nélkül belefér a zsebbe. Ragasztóra alig van szükséged.

Ettől elnéző is. Ha mégsem tetszik egy kártya a fotó mellett, kihúzod, és kipróbálsz egy másikat. Semmi sincs odaragasztva.

Ami igazán gyorssá teszi, az az ismétlés. Minden héten ugyanolyan kártyát használj a dátumhoz vagy a címhez, és tarts meg egy állandó sorrendet: fotók a nagy zsebekbe, szöveg a kicsikbe. Így nem kell minden alkalommal újra kitalálnod, hogyan nézzen ki egy oldal, és lapozgatás közben az album egységesnek hat.

Egy figyelmeztetés: lassú is lehet. Aki minden zsebbe matricát, nyomdát és rétegeket szeretne, oldalanként hamar ugyanannyi ideig dolgozik, mint egy hagyományos layouton. Ez rendben van, de tudd, hogy a gyorsaság az egyszerűségből jön.

Hetente, havonta vagy eseményenként

Az eredeti ötlet heti egy dupla oldal. Két tasak egymás mellett, hét nap, és minden napra egy fotó vagy egy kártya. Ez szép ritmust ad, és jól működik a hétköznapi élet megörökítésére: mit mondott a gyereked reggelinél, az új recept, az esős vasárnap.

Csakhogy a heti ritmus korántsem mindenkinek fér bele. Sok scrapper lelkesen kezd januárban, és márciusra lemarad. Ezért sokan áttérnek havi ritmusra: havonta egy-két dupla oldal a legszebb fotókkal és a megmaradt történetekkel. Így kevesebbet kell fotóznod, és több választási lehetőséged van.

A harmadik mód az eseményenkénti: egy nyaralás, egy születésnap vagy egy költözés saját tasakkészletet kap. Egy kis pocketalbum egy rövid utazáshoz is ideális. Egy este alatt elkészülsz vele, és a mérete is praktikus, ha el akarod vinni anyukád születésnapjára.

Bármit választasz, néhány dolog segít:

• Vezess naptárt vagy jegyzetet arról, mi történt. Később tényleg nem fogsz emlékezni rá.
• A jegyeket, blokkokat és rajzokat hetente vagy havonta gyűjtsd egy borítékba vagy mappába, hogy minden kéznél legyen.
• A fotóidat rendszeres időközönként rendeld meg, például havonta.
• A mostani héttel vagy hónappal kezdd, ne egy kétéves lemaradással.

Mely méretek illenek össze

A legtöbb rendszer ugyanarra a két méretre épül: 10 × 15 cm és 7,6 × 10,2 cm. Egy 10 × 15 cm-es kártyát állítva és fektetve is használhatsz, akárcsak egy fotót. Két 7,6 × 10,2 cm-es kártya egymás mellett együtt ugyanakkora, mint egy 10 × 15 cm-es, így könnyen variálhatsz.

Három gyakori albumméret van:

• 30,5 × 30,5 cm (12 × 12 hüvelyk): a nagy klasszikus, oldalanként a legtöbb hellyel.
• 23 × 30,5 cm (9 × 12 hüvelyk): kicsit keskenyebb, ugyanolyan méretű zsebekkel.
• 15 × 20 cm (6 × 8 hüvelyk): kicsi és hamar megtelik, praktikus egy havi projekthez vagy egyetlen témáról szóló albumhoz.

A tasakokat és az albumot ugyanabból a rendszerből vedd, vagy ellenőrizd a gyűrűk számát és a lyukak közötti távolságot. Nem minden tasak illik minden gyűrűs mappába.

Egy albumon belül a méretekkel is variálhatsz. Egy kisebb tasakot két nagy között, például egy 15 × 30,5 cm-es csíkot, insertnek hívnak. Ezzel egy különleges napnak vagy egy hosszabb történetnek saját helyet adhatsz anélkül, hogy a heti ritmusod felborulna. Váltogasd a méreteket, így a lapozgatás meglepetéseket tartogat.

Több fotód van, mint zsebed? Tegyél két kis fotót egyetlen 10 × 15 cm-es nyomatra, vagy készíts hat fotóból kollázst egy nyomatra. Csinálhatsz fület is: egy kihajtható kártyát, mögötte egy extra fotóval.

Hetek fotók nélkül

Lesznek ilyenek, és ez nem baj. Néhány lehetőség:

• Egy nyugodt hétből csinálj szöveges hetet. Írd le, mit csináltál, mit olvastál, mit ettél. Egy szinte csak szavakból álló oldalt később gyakran a legjobb visszaolvasni.
• Használd, ami van: egy jegyet, a gyerekek rajzát, egy képernyőképet az időjárás-jelentésről vagy a túrád útvonaltérképét.
• Fotózz le valamit otthon: a virágot az asztalon, a könyvkupacot az ágyad mellett. Ezek is kitöltenek egy zsebet, és mégis mesélnek valamit arról az időszakról.
• Két üres hetet vonj össze egy dupla oldallá.
• Ha ez gyakrabban előfordul, térj át havi oldalakra.

A legfontosabb a hozzáállás: örökítsd meg, ami van, és ne izgulj amiatt, ami hiányzik. Egy album, amely néhány hézaggal ugyan, de folytatódik, értékesebb egy tökéletes albumnál, amely áprilisban abbamarad.

Pocket pages és hagyományos oldalak együtt

Ez remekül működik, és sok scrapper így csinálja. A pocket pages a hétköznapi élethez és a kis történetekhez való: azokhoz a dolgokhoz, amelyek nem érnek meg egy egész layoutot, de mégis meg akarod őrizni őket. Egy nagy pillanathoz ilyenkor klasszikus, 30,5 × 30,5 cm-es layoutot készítesz, és egy egyetlen nagy zsebes tasakba csúsztatod a pocket pages oldalaid közé.

Fordítva is megy. Ragassz egy kártyát vagy egy kis díszítést a tasak tetejére, ne bele, így átnyúlik két zsebre, és az oldal kevésbé hat szigorúnak. Aki pedig szívesebben alkot festékkel és tintával, elkészítheti a saját kártyáit, és becsúsztathatja őket a zsebekbe.

Illik hozzád?

A pocket scrapbooking akkor illik hozzád, ha sok a fotód és kevés az időd, ha szereted az átláthatóságot, vagy ha korábban azért hagytad abba, mert minden oldal külön projektté vált. Kevésbé illik hozzád, ha épp a vágást, a rétegezést és annak kibogozását élvezed, hogyan áll össze egy oldal. Akkor a fix zsebek hamar kényszerzubbonynak tűnnek.

Ha bizonytalan vagy, kezdd kicsiben. Egy tasakkészlet és néhány kártya, a mostani hónap vagy egyetlen hétvégi kiruccanás. Hamar kiderül, hogy a ritmus illik-e hozzád.