Ugrás a tartalomhoz
Összes kérdés Kérdések a scrapbookingról

Technikák

Pecsételés, distresszelés, embossing, mixed media, varrás és rétegezés. A scrapperek leggyakoribb kérdései, rövid és őszinte válaszokkal.

Hogyan működik a hőembossing?

Hőembossingnál olyan tintával pecsételsz, amely sokáig nedves marad, embossingport szórsz rá, majd heat toollal megolvasztod, amíg kiemelkedő, fényes minta lesz belőle. A heat tool egy hobbicélú hőlégfúvó.

  • Pecsételj embossingtintával vagy pigmenttintával.
  • Szórj bőven port a nedves lenyomatra.
  • A felesleges port ütögesd le egy összehajtott papírlapra, és öntsd vissza a tégelybe.
  • A kósza szemcséket söpörd le egy száraz ecsettel.
  • Hagyd egy kicsit bemelegedni a heat toolt, és tartsd néhány centiméterrel a papír fölött. Mozgasd nyugodtan, és hagyd abba, amint a por fényes lesz.

A hajszárító nem jó erre: nem lesz elég forró, és elfújja a port.

Olvasd el ezt is: Meleg és hideg embosszálás: így lesz dombornyomás a lapodon

Milyen pecsétek a leghasznosabbak, ha most kezded?

Kezdőknek az akriltömbre tett clear stampek a legkönnyebbek. A clear stampek fotopolimerből vagy szilikonból készült átlátszó pecsétek. Pontosan látod, hová pecsételsz, megfizethetők, és kevés helyet foglalnak.

A gumipecsétek, akár önállóan, akár fára szerelve, gyakran kicsit élesebb lenyomatot adnak, és nagyon sokáig bírják. Viszont drágábbak, és nehezebb tárolni őket.

Kezdj néhány sokoldalú szettel: rövid szövegek, egyszerű formák és egy háttérpecsét. A tiszta vonalú minták sikerülnek a legjobban.

Foltos lenyomatot ad egy új clear stamp? Dörzsöld át finoman a felületét egy radírral. Így eltűnik a sima réteg, és jobban megfog a tinta.

Olvasd el ezt is: Nyomdázás kezdőknek: így lesz éles a lenyomat

Hogyan pecsételsz egy képet több színben vagy rétegben pontosan egymásra?

Használj pecsétpozicionálót (stamp positioner): ezzel egy második pecsétet vagy egy második lenyomatot pontosan ugyanarra a helyre teszel. Így a rétegek illeszkednek egymáshoz.

  • Először a legvilágosabb színt pecsételd, hagyd megszáradni, és csak utána jöjjön a legsötétebb.
  • Rögzítsd a papírt egy darab ragasztószalaggal, hogy ne csússzon el.
  • Tedd a papírt a pozicionáló sarkába, pecsételj, vedd le a pecsétet, és ismételd a következő réteggel.
  • Előbb készíts próbalenyomatot egy piszkozatpapírra, hogy lásd, illeszkednek-e a rétegek.
  • Az alsó réteghez olyan tintát használj, amely nem fut szét, például pigmenttintát vagy jól megszáradt dye tintát.

A rétegek közti kis eltérést elrejtheted egy vékony tintacsíkkal vagy egy pecsételt árnyékkal.

Olvasd el ezt is: Nyomdázás kezdőknek: így lesz éles a lenyomat

Milyen viaszt és milyen viaszpecsétet válassz a viaszpecséthez?

Válassz pecsétviasz-granulátumot vagy pecsétviasz-rudat a kívánt színben, és egy fém pecsétnyomót. Postára szánt levelekhez flexibilis viaszt használj.

  • A viaszgranulátumot egy kis kanálban olvasztod meg egy teamécses fölött. A mennyiséget jól tudod adagolni.
  • A viaszrudat ragasztópisztolyban vagy kanóccal használod. Ez gyors, de a viasz könnyen túlmelegszik.
  • A flexibilis viasz kevésbé törik, és olyan borítékokhoz való, amelyeket elküldesz.
  • A pecsétnyomónak fémfeje van, többnyire sárgarézből, fa vagy fém nyélen. A gumipecsétek és a clear stampek a hőtől deformálódnak.
  • A fej mérete határozza meg, mennyi viaszra van szükséged. Egy 2,5 cm-es fejhez általában néhány szem elég.

Kezdj egy kezdőkészlettel, amelyben van néhány szín és egy pecsétnyomó.

Milyen tintát használj embossinghoz?

Olyan tintára van szükséged, amely sokáig nedves marad, hogy a por megtapadjon rajta. Ez lehet embossingtinta vagy pigmenttinta.

  • Az embossingtinta színtelen vagy enyhén színezett, és nagyon lassan szárad. Színes porral párosítsd, például fehérrel, arannyal vagy feketével.
  • A színes pigmenttintát átlátszó porral párosítsd. Így a tinta színe fényes, kiemelkedő réteget kap.
  • A dye tinta túl gyorsan szárad, ezért kevésbé alkalmas.

Egy kézzel írt címet szeretnél embossingolni? Erre valók az embossingtollak. Írj egy kis darabot, és azonnal szórj port a nedves vonalakra, különben a tinta már megszárad.

Olvasd el ezt is: Meleg és hideg embosszálás: így lesz dombornyomás a lapodon

Mi a különbség a dye tinta, a pigmenttinta és a distress tinta között?

A dye tinta beszívódik a papírba, és gyorsan szárad. A pigmenttinta a felületen marad, és lassan szárad. A distress tinta egyfajta dye tinta, amely sokáig nedves marad, és blendingre készült.

  • Dye: áttetsző, a részleteknél éles, és gyorsan szárad. Egyes fajtái kifakulnak, vagy víztől szétfutnak. Vannak vízálló változatai is.
  • Pigment: sűrű, fedő és fényálló, sötét papíron is látszik. Bevonatos vagy fényes papíron rosszul szárad. Ezt az embossing megoldja.
  • Distress: reagál a vízre, lágyan egymásba olvad, és kopottas, vintage hatást ad.

Válassz tehát a papírod és a kívánt hatás alapján.

Olvasd el ezt is: Melyik bélyegzőfestéket válaszd? Dye, pigment és distress

Mi a különbség a hő- és a hideg embossing között?

Hőembossingnál port olvasztasz kiemelkedő réteggé a papír tetején. Hideg embossingnál magát a papírt formálod, hő nélkül.

A hideg vagy száraz embossingot embossingmappával végzed egy stancgépben. Kézzel is megy: ilyenkor egy világítóasztalon egy stylusszal benyomod a papírt egy sablon nyílásába.

A hideg embossing vastag cardstockon működik a legjobban. A vékony papír könnyebben elszakad. Permetezd be enyhén vízzel a mappát, így mélyebb lesz a dombornyomás, és kisebb az esélye a szakadásnak. Utána dörzsölj tintát a kiemelkedő részekre, így a minta jobban előtűnik.

Hőembossingot cardstockon, mintás papíron és tageken is csinálhatsz.

Olvasd el ezt is: Meleg és hideg embosszálás: így lesz dombornyomás a lapodon

Hogyan teszed kopottassá a papír szélét?

Kapard végig a szélét ferdén egy distress eszközzel vagy egy nyitott olló pengéjével. Így kiszabadulnak a rostok, és bolyhos lesz a szél.

Utána tamponálj vagy húzz egy kis tintát a szél mentén, például barna vagy sötét distress tintát. Használj blending toolt, vagy húzd végig óvatosan a tintapárnát a szélén.

További változatok:

  • A papírt vágás helyett tépd el, így durva, fehér magot kapsz.
  • Csiszold meg finoman a szélét finom csiszolópapírral.
  • Nedvesítsd meg kicsit a szélét, és görgesd fel az ujjaddal.

Előbb gyakorolj egy maradékdarabon. A vékony papír könnyebben szakad, mint a cardstock.

Olvasd el ezt is: Papír öregítése teával, kávéval és tintával

Mi a gesso, és mire használod?

A gesso akrilalapú alapozó, amellyel a papírt vagy más felületet előkészíted a festéshez és a mixed mediához. A papír kevésbé szívja be a nedvességet, és kicsit merevebb lesz, a festék pedig jobban tapad és élénkebb marad.

Arra is használhatod, hogy letakarj vele egy zsúfolt vagy nyomtatott oldalt, például egy régi könyvből készült journalban. Egy háttérre felvive kicsit visszafogja a színeket.

Van fehér, fekete és átlátszó gesso. Vékonyan vidd fel ecsettel, spatulával vagy egy régi bankkártyával, és minden réteget hagyj megszáradni. Ha fekete gessót viszel fel embellishmentekre, majd száraz ecsettel egy kis metálfestéket vagy micát teszel rá, szépen kiemeli a domborulatot.

Olvasd el ezt is: Mixed media és gesso: így kezdj bele a festékbe, pasztába, rétegekbe

Miért ragad a viasz a pecsétnyomómra?

A viasz még nem elég kemény, vagy a pecsétfej felmelegedett az ismételt használattól. Várj ezért tovább, mielőtt felemeled a pecsétet, és egyenesen felfelé emeld.

Ami segít:

  • Két pecsét között tedd a pecsétfejet egy hűtőelemre, és használat előtt töröld szárazra.
  • Ne használj túl sok viaszt. Egy vastag tócsa tovább marad puha.
  • Öntés után várj néhány másodpercet, mielőtt pecsételsz.
  • Egy nagyon vékony réteg leválasztószer, például szilikonspray, segíthet.

Mégis leválik egy darabka? Hagyd teljesen kihűlni a pecsétet. Tisztítsd meg a pecsétfejet, mielőtt a következőt elkészíted.

Hogyan kerülheted el, hogy az embossingpor mindenhová odaragadjon?

Pecsételés előtt töröld át a papírt egy antisztatikus tasakkal. Így eltávolítod a sztatikus töltést és az ujjaidról származó zsírt, amelyekhez a kósza szemcsék hozzátapadnak.

Ez a tasak finom porral van töltve, gyakran természetes agyaggal. Egy száraz portörlő kendő is elég jól működik.

Ezen kívül:

  • A papírt a szélénél fogd meg.
  • A felesleges port alaposan ütögesd le.
  • A kósza szemcséket egy finom, száraz ecsettel söpörd le, mielőtt melegíteni kezdesz.

Gyakran ajánlják a kukoricakeményítőt. A bőr zsírját valóban felszívja, de hogy a sztatikus töltés ellen is segít-e, az nem egyértelmű.

Olvasd el ezt is: Meleg és hideg embosszálás: így lesz dombornyomás a lapodon

Miért néz ki zsírosnak az embossingom, vagy miért vetemedik meg a papír?

Mindkét esetben általában túl sokáig vagy túl közelről melegítettél. A túlhevített por beszívódik a papír rostjaiba, és szép domború helyett lapos és zsíros lesz.

  • Mozgasd a heat toolt folyamatosan ide-oda, és minden helyen hagyd abba, amint a por fényes lesz.
  • Tarts néhány centiméter távolságot.
  • Előbb melegítsd röviden alulról, majd felülről fejezd be. Így nem vetemedik meg.
  • A vastagabb papír kevésbé deformálódik, mint a vékony.

Mégis megvetemedett? Kihűlés után tedd a lapot egy éjszakára néhány nehéz könyv alá.

Olvasd el ezt is: Meleg és hideg embosszálás: így lesz dombornyomás a lapodon

Melyik embossingport válaszd?

Kezdd átlátszóval, fehérrel és arannyal vagy ezüsttel. Ezekkel a legtöbb oldalt és képeslapot meg tudod oldani.

Utána figyelj a szemcseméretre:

  • A finom vagy extra finom por részletgazdag pecsétekhez, vékony vonalakhoz és apró szöveghez való.
  • A normál por a legtöbb pecséthez megfelel.
  • A durva vagy extra vastag por vastag, üvegszerű réteget ad, főleg nagyobb felületeken vagy több rétegben.

Fehérnél és metálszíneknél a finomabb por simább, jobban fedő réteget ad. Vannak matt, csillámos és kétszínű porok is. Ezeket később is beszerezheted, amikor már tudod, mi tetszik.

Olvasd el ezt is: Meleg és hideg embosszálás: így lesz dombornyomás a lapodon

Hogyan lesz újra tapadós egy clear stamp?

Mosd meg a clear stampet langyos vízzel és egy kevés kímélő szappannal, és hagyd a levegőn megszáradni. Így eltűnik a por, a szösz és az olaj, amelyek rontják a tapadást.

  • A tapadós oldalt minél kevésbé érintsd az ujjaiddal.
  • Az akriltömbödet is tisztítsd meg vízzel és szappannal, mert a tömbön lévő kosz miatt a pecsét lazábban tapad.
  • Ne dörzsöld erősen, különben megsérül a felülete. Egy puha kendő vagy az ujjaid is elegendők.
  • Száradás után tedd vissza a pecsétet a hordozófóliájára.
  • Ne használj alkoholt vagy erős tisztítószereket, mert ezektől a clear stampek fakók és törékenyek lehetnek.

Ha a pecsét ezután sem tapad, valószínűleg túl régi vagy túl sokat használták. Ilyenkor rögzítheted a tömbre egy darab kétoldalú ragasztószalaggal.

Olvasd el ezt is: Bélyegzők tisztítása és tárolása, hogy sokáig bírják

Hogyan rendszerezel egy nagy pecsétgyűjteményt?

Rendezd a pecsétjeidet témák szerint, például szöveg, virágok, állatok és évszakok. Így tudni fogod, hol keresd őket.

  • Minden szettet tegyél külön tasakba vagy mappába, és az elejére tegyél egy lenyomatot a szettről, hogy lásd, mi van benne.
  • Témánként tarts egy mappát, dobozt vagy gyűrűs mappát.
  • Vezess egy pecsétkönyvet vagy -kártyát az összes pecséted lenyomatával, ábécé vagy téma szerint.
  • A hozzájuk tartozó stancokat tartsd a pecsétszett mellett, így teljes marad.
  • Tegyél címkét a gerincre vagy a dobozra a szett nevével.

Azokat a pecséteket, amelyeket gyakrabban használsz, tedd kézközelbe. A többi mehet a dobozba.

Olvasd el ezt is: Bélyegzők tisztítása és tárolása, hogy sokáig bírják

Hogyan blendeljek tintát csíkok nélkül?

Egyszerre kevés tintát használj, dolgozz kis körkörös mozdulatokkal, és lassan építsd fel a színt. A csíkokat általában a túl sok tinta vagy a túl erős nyomás okozza.

  • Használj szivacsos blending toolt vagy puha blending ecsetet.
  • Ütögesd a tintát a szivacsra, és a papír mellett kezdj. Aztán körkörösen haladj befelé.
  • A legvilágosabb színnel kezdj, és hagyd, hogy a színek kicsit átfedjék egymást.
  • A sima cardstock vagy akvarellpapír szebben blendelhető, mint a puha, bolyhos papír.
  • Éles szélt szeretnél? Takarj le egy részt egy öntapadós jegyzetlappal vagy egy sablonnal.

Sima, lemosható felületen dolgozz, például teflonlapon.

Olvasd el ezt is: Distress ink és tintablendelés foltok nélkül

Hogyan pecsételsz akvarellhatással?

Vigyél fel distress tintát vagy vízzel oldódó filcet a pecsétre, permetezd be enyhén vízzel, és nyomd rá akvarellpapírra vagy vastag fehér cardstockra. A tinta ilyenkor szabadon szétfolyik, mintha akvarellel festettél volna.

  • A tömör pecsétek sikerülnek a legjobban. A körvonalas minták nehezebbek.
  • Használj két-három színt, és hagyd, hogy a pecséten egymásba folyjanak.
  • Takarékosan permetezz. Túl sok víztől minden szétfut.
  • Pecsételj még egyszer új tinta nélkül, így egy lágyabb második lenyomatot kapsz.

Több vonalat szeretnél? Ha a lenyomat megszáradt, pecsételj rá egy hozzá illő körvonalpecsétet vízálló tintával.

Olvasd el ezt is: Distress ink és tintablendelés foltok nélkül

Hogyan kerülheted el, hogy a papír hullámos legyen a festéktől és a víztől?

Használj vastag, nedves technikákhoz készült papírt, és dolgozz kevés vízzel. A vékony papír nedvesen megnyúlik, és egyenetlenül szárad meg.

  • Válassz nagy grammsúlyú akvarell- vagy mixed media papírt.
  • Előbb alapozd le a papírt gessóval. Így merevebb lesz, és kevésbé szívja be a nedvességet.
  • Minden réteget hagyj megszáradni, mielőtt folytatod.
  • Nedves ragasztó helyett száraz ragasztóval ragassz, például kétoldalú ragasztószalaggal vagy ragasztóstifttel.
  • Festés előtt egy különálló lapot rögzíts körbe ragasztószalaggal egy deszkára.

Mégis hullámos lett? Szárazon tedd nehéz könyvek alá. Az is segíthet, ha alacsony fokozaton, egy kendőt közé téve kivasalod.

Olvasd el ezt is: Papír, ami nem hullámosodik a ragasztótól, festéktől, víztől

Mi a mixed media, és hogyan kezdj bele?

A mixed media azt jelenti, hogy egy oldalon több anyagot és technikát kombinálsz: festéket, tintát, papírt, pecséteket, sablonokat, pasztákat és apró tárgyakat. Nincsenek kötött szabályok.

Egy egyszerű felépítés kezdéshez:

  • Alapozd le gessóval a vastag papírt vagy a journaloldaladat.
  • Készíts hátteret festékkel vagy tintával.
  • Ragassz rá néhány réteg papírt, például régi könyvoldalakat vagy kivágásokat.
  • Adj hozzá textúrát egy sablonnal vagy pecséttel.
  • Válassz egy fókuszpontot, például egy fotót vagy képet.
  • Fejezd be tollal, árnyékolt szélekkel vagy apró részletekkel.

Előbb különálló kártyákon gyakorolj. Így többet mersz majd kipróbálni.

Olvasd el ezt is: Mixed media és gesso: így kezdj bele a festékbe, pasztába, rétegekbe

Hogyan kerülheted el, hogy a festék befolyjon a sablon alá?

Rögzítsd a sablont jó laposan, és kevés festéket vagy tintát használj. A folyadék minden olyan nyílás alá bekúszik, amely nem fekszik fel teljesen.

  • Rögzítsd a sablont maszkolószalaggal, washi tape-pel vagy újrapozicionálható ragasztóspray-vel.
  • A festéket szivaccsal vagy blending toollal ütögesd fel, a széltől befelé haladva. Ne húzd.
  • A felesleget előbb töröld le egy darab papírra.
  • A sűrű pasztát egyetlen mozdulattal húzd át spatulával a sablonon, majd egyenesen emeld fel.

Használat után azonnal tisztítsd meg a sablont. A rászáradt festéktől egyenetlen lesz a felülete, és legközelebb könnyebben befolyik alá.

Olvasd el ezt is: Stencilezés: tinta, festék és paszta elfolyás nélkül

Hogyan ragasztasz szalvétát az oldaladra?

Csak a szalvéta legfelső, nyomott rétegét használd, és decoupage ragasztóval vagy hígított hobbiragasztóval ragaszd világos alapra. A szalvéta áttetsző, így sötét papíron eltűnik a minta.

  • Szedd le a fehér rétegeket, és tépd vagy vágd ki a mintát. A tépett szél kevésbé feltűnő.
  • Ha szeretnéd, előbb alapozd le az alapot fehér gessóval.
  • Kend be a papírt ragasztóval, tedd rá a szalvétát, és egy puha ecsettel középről kifelé simítsd ki.
  • Ha szeretnéd, dolgozz egy darab műanyag fóliával közötte. Így a nedves szalvéta kevésbé szakad el.
  • Végül vigyél rá egy vékony réteg ragasztót.

A kis gyűrődések hozzátartoznak.

Olvasd el ezt is: Szalvétatechnika: így ragaszd fel ráncok nélkül

Milyen ragasztót használj egy kollázshoz, és hogyan zárd le?

Papírt papírra ragasztóstifttel, fehér hobbiragasztóval vagy gel mediummal ragassz. A gel medium olyan akril médium, amely ragaszt és véd. A pillanatragasztó, a tacky glue és a forró ragasztó papíron rosszul működik.

Nehezebb darabokhoz, például gombokhoz vagy kartonhoz, sűrű hobbiragasztót vagy ragasztópöttyöket (glue dots) használj.

Ha kész a kollázs, lezárhatod egy vékony réteg gel mediummal vagy hígított fehér ragasztóval. A hígított ragasztó nagyjából egy rész ragasztó és három rész víz. Így a laza szélek nem válnak le, és az új rétegek is jobban tapadnak.

Minél nedvesebben dolgozol, annál jobban hullámosodik a papír. Vékony rétegeket vigyél fel tehát, és hagyd őket jól megszáradni.

Olvasd el ezt is: Kollázs a journalodba, ami nyugodt és természetes hatású

Hogyan adhatok mélységet az oldalamnak habszalaggal?

Egy-két elemet tegyél habszalagra vagy habkockákra. Így valódi árnyék keletkezik, és az az elem előreugrik. Ha mindent megemelsz, elvész a hatás.

  • A címet, egy kis csoportot vagy egyetlen embellishmentet emeld meg. A fotót általában hagyd laposan.
  • Váltogasd a magasságokat: a lapos, a vékony hab és a vastag hab egymás mellett nagyobb mélységet ad, mint ha minden ugyanolyan magas.
  • Rakj egymásra lapos rétegeket is, például egy fotót egy alátéten vagy több stancolt formát egymáson.
  • Nagyobb daraboknál a sarkokba is tegyél habot, így nem süllyednek be.

Figyelj az albumodban a vastagságra. A túl vastag munka nekinyomódik a szomszédos oldalnak.

Olvasd el ezt is: Rétegek és mélység a scrapbook oldaladon

Hogyan faragsz magadnak pecsétet?

Szükséged lesz egy puha gumiból készült faragóblokkra és egy készlet linó- vagy pecsétvésőre. Amit kivágsz, az nem nyomódik le.

  • Rajzold meg a terved puha ceruzával papírra, és a rajzzal lefelé dörzsöld rá a gumira. Így magától tükörképben lesz rajta, ami szövegnél fontos.
  • Sekélyen vágj, és mindig a kezedtől elfelé.
  • A körvonallal kezdd, aztán távolítsd el a nagyobb felületeket.
  • Túl finomnak érzed a tervet? Készítsd kicsit nagyobbra, így több gumival dolgozhatsz.
  • A laza gumiforgácsokat húzd le az ujjaddal, vagy vágd le őket.

Mielőtt ítélnél, mindig készíts próbalenyomatot. Gyakran szebb lesz, mint amire a gumi alapján számítanál.

Hogyan pecsételsz szalagra, kraftpapírra vagy fára?

Válassz az alaphoz illő tintát. Szalagon, kraftpapíron és fán a sima dye tinta általában nem működik jól.

  • Szalag: használj textiltintát vagy pigmenttintát, és hagyd jól megszáradni a lenyomatot. A sima szaténszalag adja a legélesebb lenyomatot. Ha distress tintát választasz, a szín szétfuthat, ha a szalag nedves lesz.
  • Kraftpapír: a pigmenttinta vagy az embossingtinta porral tűnik ki a legjobban. A dye tinta beszívódik a barna papírba.
  • Fa: a legtöbb pigmenttinta jól működik. A durva fát csiszold meg finoman, így élesebb lesz a lenyomat.

Ha textilre, üvegre vagy fémre szeretnél pecsételni, nézd meg a pecsételőtintáról szóló kérdéseket. Előbb egy maradékdarabon próbáld ki.

Olvasd el ezt is: Melyik bélyegzőfestéket válaszd? Dye, pigment és distress

Készíthetek magam sablont?

Igen. Vágj ki egy formát vékony, de erős műanyagból vagy kartonból. A belső darabot is megtarthatod: ez a negatív sablonod, amellyel kitöltött forma helyett sziluettet kapsz.

Alkalmas anyagok:

  • Acetát vagy más átlátszó műanyag lapok, például egy régi lefűzhető genotherm vagy regiszterlapok.
  • Egy papírlap, amelyet átviszel a laminálógépen.
  • Vékony karton vagy cardstock. Ez gyorsan elkészül, de nedves festékkel kevésbé tartós.

Vághatsz hobbikéssel vágóalátéten, vágóplotterrel vagy stancokkal a stancgépedben. Az olyan betűkben, mint az o és az a, hagyd meg a hidakat, különben kiesik a közepük.

Olvasd el ezt is: Stencilezés: tinta, festék és paszta elfolyás nélkül

Hogyan viszel át egy nyomtatott képet az oldaladra?

Ezt gel mediummal és egy lézernyomtatott képpel vagy fénymásolattal teheted meg. A tintasugaras tinta általában nem válik le jól. A szöveget mindig tükörképben nyomtasd ki, mert a kép fordítva kerül az oldaladra.

  • Kenj egy egyenletes réteg gel mediumot az alapra.
  • Tedd rá a nyomatot a nyomtatott oldalával lefelé, és erősen dörzsöld rá, buborékok nélkül.
  • Hagyd teljesen megszáradni, lehetőleg néhány órán át.
  • Nedvesítsd be a papírt, és az ujjaddal óvatosan dörzsöld le, amíg csak a tinta marad.

Nyugodtan dörzsölj, különben darabok tűnnek el. A kopottas, egyenetlen eredmény hozzátartozik ehhez a technikához.

Hogyan varrsz papírra?

Varrógéppel vagy kézzel. Géppel gyorsabb, de a papír igényel néhány módosítást.

Varrógéppel:

  • Válassz nagy öltéshosszt. A kis öltések kilyuggatják a papírt, így elszakad.
  • Lassan varrj, és a rétegeket gombostű helyett ragasztóstifttel rögzítsd.
  • Használj külön tűt a papírhoz, mert a papír kicsorbítja a tűket.
  • A szálakat hosszan vágd le, és a hátoldalon ragaszd le őket.

Kézzel előbb lyukakat szúrsz egy árral vagy tűvel, egy egérpadon vagy habon. Utána egy-két szál hímzőfonallal varrj.

Hogyan készíthetsz álöltéseket varrógép nélkül?

Rajzolj rövid vonalkákat tűfilccel vagy zselés tollal, és minden vonalka elején és végén szúrj egy lyukat egy gombostűvel. Ezektől a lyukaktól lesz hihető a hatás.

  • Az egyenes vonalakhoz használj vonalzót.
  • Az egyenes öltés és a cikcakköltés a legkönnyebb, és ezek hatnak a legtermészetesebben.
  • A fehér zselés toll sötét papíron nagyon hasonlít az igazi fonalra.
  • Kerek cikcakkhoz V alakú öltéseket rajzolj egymás mellé egy kör mentén.

Használhatsz öltésvonalas pecséteket vagy stancokat is. Egy perforálókerék egyetlen mozdulattal egy sor egyforma lyukat készít.