Mixed media és gesso: így kezdj bele a festékbe, pasztába, rétegekbe

Először izgalmas festéket vinni egy scrapbookoldalra. A papír hullámos lesz, a szín beivódik, vagy az egész összemosódik egy sárszínű masszává. Néhány alapszabállyal a gessóról, a rétegekről és a papírról sokkal nyugodtabb lesz, és ami a legfontosabb, élvezetes marad.

Mi az a mixed media

A mixed media szó szerint vegyes anyagokat jelent. Egyetlen oldalon kombinálsz olyan dolgokat, amelyeket általában külön használnak: festéket, tintát, papírt, nyomdát, stencilt, ceruzát, struktúrapasztát, és néha talált holmikat is, például anyagot, kartont vagy csipkét.

Scrapbookokban és journalokban a scrapperek többnyire kétféleképpen használják. Néha az egész oldal egy festett háttér, amelyre fotó vagy szöveg kerül. Máskor csak egy apró hangsúly, például egy folt textúra egy fotó mögött vagy néhány fröccs egy cím körül. Mindkettő mixed media, és mindkettőhöz ugyanaz az alap kell.

Nem kell mindent egyszerre megvenned. Egy tégely gesso, két-három tubus akrilfesték, egy kis tégely texture paste, egy stencil és egy vizes spriccelőflakon már nagyon messzire elvisz.

Mire jó a gesso

A gesso alapozóréteg, afféle primer a papírhoz. Sűrű, krémes festék, amely enyhén érdes, matt réteggé szárad. Létezik fehér, fekete és átlátszó változata is.

A gesso három dolgot tesz:

• Kevésbé nedvszívóvá teszi a papírt. Így a festék nem ivódik be azonnal a rostokba, hanem a felületen marad, jobban keverhető, és megtartja a színét.
• Kapaszkodót ad a festéknek, a pasztának és a tintának. A rétegek jobban megmaradnak.
• Takar. Egy vékony réteg fehér gesso egy zsúfolt háttéren vagy egy mintás lapon tompítja a színeket, így jobban kiemelkedik, amit utána felviszel.

Ez utóbbi a mentőöved is. Ha nem vagy elégedett egy oldallal, viszel rá egy réteg gessót, és újrakezded. Ami alatta volt, néha még kicsit átdereng, és gyakran éppen ez ad mélységet.

Nem kell mindig az egész oldalt befedned. Sok scrapper ecsettel vagy egy régi bankkártyával szabálytalanul viszi fel a gessót, hogy a papír egyes részei látszódjanak. Kartonon, chipboardon vagy fa alapon is jó kezdés egy réteg gesso.

Gessót magad is készíthetsz, például fehér akrilfesték, fehér hobbiragasztó, talkumpor és víz keverékéből. A receptek eltérnek, és az eredmény sosem lesz pontosan olyan, mint a bolti gesso, ezért előbb próbáld ki egy papírmaradékon. A talkumporral óvatosan bánj, hogy ne lélegezd be a port. Keverd addig, amíg nem marad benne csomó, és tárold fedeles üvegben, különben beszárad. Fekete festékkel fekete gessót kapsz.

Akrilfesték, sprayk és texture paste

Az akrilfesték műanyag kötőanyagba kevert pigmentből áll. Amint a víz elpárolog, szilárd, vízálló réteg képződik. Ezért ideális a rétegezéshez: száradás után dolgozhatsz rajta úgy, hogy az alsó réteg nem oldódik fel. Hátránya, hogy gyorsan szárad, az ecseten is. Ezért azonnal mosd ki.

Vízzel hígítva az akrilfesték áttetsző lesz, mint egy fátyol. Hígítatlanul fed. Ha hosszabban szeretnél nedves a nedvesbe technikával dolgozni, segít egy lassító (retarder) vagy egy nedves paletta.

A sprayk spriccelőflakonban lévő folyékony tinták vagy festékek. Vannak, amelyek száradás után is reagálnak a vízre, mint a jól ismert Distress-sprayk, és vannak, amelyek tartósra száradnak. Az előbbiekkel jó játszani: befújod, vizet adsz hozzá, és hagyod, hogy a színek egymásba folyjanak. Takarékosan használd őket, mert nagyon erős a színük.

A texture paste, magyarul struktúrapaszta vagy modellezőpaszta, sűrű paszta, amelyet festőkéssel vagy spatulával viszel fel, gyakran stencilen keresztül. Száradás után kiemelkedő mintát kapsz. Néhány trükk:

• Rögzítsd a stencilt egy darab ragasztószalaggal. Így nem csúszik el, és nem folyik alá paszta.
• Ne simítsd el a pasztát. Az egyenetlen réteg nagyobb domborulatot ad.
• Ha színes textúrát szeretnél, keverj egy kevés akrilfestéket a pasztába. A keverék maradjon sűrű; túl híg festéktől összeesik.
• A stencilt és a spatulát rögtön mosd le, mielőtt rájuk keményedik a paszta.

Az embossing paste-et ugyanígy használod. Nincs otthon paszta? Ragassz gyűrött selyempapírt fehér hobbiragasztóval az oldalra, és fesd át. Ez is szép, szabálytalan struktúrát ad.

A rétegek sorrendje

Nincs kőbe vésett szabály, de egy állandó sorrend sok bosszúságtól megkímél. Nagyjából haladj a lapostól és nedvestől a kiemelkedő és száraz felé.

1. Először ragaszd fel a papírt, csipkét vagy más lapos darabokat, amelyeknek bele kell olvadniuk a háttérbe. Amit most ragasztasz fel, azt később együtt fested a többivel.
2. Vigyél fel egy réteg gessót, teljesen vagy szabadon hagyott foltokkal. Hagyd megszáradni.
3. Vidd fel a texture paste-et, stencilen keresztül vagy szabadon spatulával. Hagyd alaposan átszáradni; vastag rétegnél ez a márkától függően órákig is tarthat.
4. Színezz hígított akrillal, sprayvel vagy tintával. Kezdd világossal, és haladj a sötét felé.
5. Ha szeretnéd, törölj le egy kevés színt egy nedves kendővel vagy babatörlővel. A paszta kiemelkedő részein ilyenkor újra előbukkan a fehér.
6. Emeld ki a domborulatot szárazecsetes technikával: nagyon kevés festék egy szinte száraz ecseten, könnyedén áthúzva a kiemelkedő részeken. Szépen mutat a fehér, az arany vagy egy kontrasztos szín.
7. Fejezd be fröccsökkel, nyomdával, szöveggel, és ha szeretnéd, egy fotóval vagy embellishmentekkel (díszítőelemekkel, például matricákkal, virágokkal vagy gombokkal).

Azok az embellishmentek, amelyeket csak a végén ragasztasz fel, elütnek a festett háttértől. Ha korábban ragasztod fel és átfested őket, beleolvadnak. Mindkettő jó, ez döntés kérdése.

Ha bizonytalan vagy a kompozícióban, rakj ki mindent ragasztás nélkül, és készíts róla fotót. Rendezd át, készíts még egy fotót, és hasonlítsd össze. Vagy menj el egy kicsit, és pár óra múlva nézd meg újra.

Milyen papíron dolgozhatsz nedvesen

A vékony papír hullámos lesz, elszakad vagy leválik, amint víz éri. Mixed mediához erős papír kell, amely bírja a nedvességet. Jó választás:

• Mixed media papír, amely száraz és nedves technikákhoz készült.
• Akvarellpapír, amely sok vizet elbír.
• Nehéz, sima cardstock (erős, egyszínű karton), ha nem dolgozol túl nedvesen.
• Mixed media journal, amelyben gyakran többféle papír is van.

Egy réteg gesso kicsit erősebbé és kevésbé nedvszívóvá teszi a papírt, bár a vékony papír sok víztől így is hullámos lesz. Ha sima jegyzetfüzetben dolgozol, szükség esetén ragassz össze két oldalt, vagy maradj a száraz anyagoknál. Ha egy oldal mégis hullámos lesz, száradás után tegyél rá néhány nehéz könyvet, közé egy lap sütőpapírral.

A papír grammsúlyáról és fajtáiról többet olvashatsz abban a cikkben, amely arról szól, milyen papír nem hullámosodik ragasztótól, festéktől és víztől.

Fröccsök, csorgatások és textúra

Itt kezdődik a játék. Néhány technika, amely szinte mindig beválik:

• Fröccsök: hígítsd az akrilfestéket vagy a tintát folyósra, mártsd bele az ecsetet, és az oldal fölött ütögesd egy másik ecsethez vagy az ujjadhoz. Egy régi fogkefével és a hüvelykujjaddal finom pöttyöket kapsz. Hagyd megszáradni a fröccsöket, mielőtt felviszed a következő réteget.
• Csorgatás: tegyél egy kevés festéket vagy tintát a felső szél mentén, fújj rá vizet, és tartsd függőlegesen az oldalt. A szín csíkokban lefolyik. Ismételd meg, ha több színt szeretnél.
• Körök: rajzolj festékkel vagy tintával néhány gyűrűt, és fújj rájuk egy kis vizet. Minél több a víz, annál jobban szétfolynak.
• Színtócsák: fújj egymás mellé néhány sprayt a megszáradt texture paste-re, és adj hozzá vizet. A szín a domborulatok körül gyűlik össze.
• Nyomdázás háztartási holmikkal: egy szivacs, egy régi bankkártya, buborékfólia vagy a hullámkarton széle meglepő mintákat ad.

Védd az asztalt egy régi terítővel vagy sütőpapírral, és tarts kéznél papírtörlőt. Egyszerre csak néhány színnel dolgozz, lehetőleg csupa meleggel vagy csupa hideggel, hogy az egész ne legyen sáros. Egyetlen eltérő szín hangsúlyként éppen hogy életet visz egy nyugodt oldalba.

Ez a mixed media egész titka: rétegről rétegre, száradni hagyni, megnézni, és tovább. Ami nem tetszik, eltűnik egy új réteg gesso alatt.