Distress ink és tintablendelés foltok nélkül

Egy tiszta fehér papírból álló oldal kicsit üresnek tűnhet. Egy kevés tinta a szélén, és máris olyan, mintha a fotó mindig is abban a könyvben lett volna. A distressing és a blendelés a scrapbookok, képeslapok és journalok két leggyakoribb technikája, és kevés eszköz kell hozzájuk. Gyakorlás viszont igen, meg néhány trükk, hogy elkerüld a foltokat és a csíkokat.

Mi az a distressing

A distressing szó szerint azt jelenti, hogy valamit sérültnek tüntetsz fel. A scrapbookozásban azt értjük alatta, hogy a papírt használtnak, viharvertnek vagy réginek mutatod. Ezt tintával is elérheted, de csiszolással, tépéssel, gyűréssel vagy a szélek felbolyhosításával is.

Leginkább a vintage, a shabby chic és a kicsit nyersebb stílusokhoz illik, de egy friss hatású oldalon is sokat dob egy leheletnyi tinta a széleken. Mélységet ad, így a papírrétegek elválnak egymástól, és lágyítja a mintás papír kemény, fehér vágott szélét.

A blendelés más: ilyenkor a tintát egyenletesen vagy lágy átmenettel viszed fel egy felületre, látható szélek nélkül. Hátterekhez, égboltokhoz és színfoltokhoz használod. Mindkét technikához ugyanazok az eszközök kellenek.

Mi az a distress ink

A distress ink vízbázisú nyomdafesték, amelyet eredetileg ezekhez a technikákhoz fejlesztettek ki. Tovább marad nedves, mint sok más tinta, ezért a színek a papíron egymásba folynak. A vízre is reagál: ha ráspriccelsz, a tinta megmozdul, és lágy foltok, átmenetek keletkeznek. Nyomdázva a kép kicsit kevésbé éles, mint más tintákkal, de régies hatáshoz épp ez a szép.

Van pigmentet is tartalmazó változata, a Distress Oxide. Ez jobban fed, színes papíron is, és víz után gyakran kissé krétás hatást ad. A tintafajták különbségéről külön cikk szól majd; itt arról van szó, mit kezdhetsz velük. Más vízbázisú tintákat is blendelhetsz, csak az gyakran kevésbé megy olyan simán.

A szélek tintázása és a papír öregítése

A legegyszerűbb kezdés a papír szélének tintázása.

1. Tedd a papírt egy craft matra vagy egy darab maradék papírra.
2. Vegyél fel egy kevés tintát a szivacsra vagy a blending toolra.
3. A papír mellett kezdd, és kis körökkel haladj a szél felé, hogy csak a legszélső milliméterek kapjanak színt.
4. Ha szélesebb szegélyt szeretnél, lassan haladj egy kicsit befelé.

Ha nyersebb hatást szeretnél, előbb bolyhosítsd fel a széleket. Erre vannak külön distress toolok, de ugyanezt elvégzi az olló pengéje is, ha párszor végighúzod a szélen. Körömreszelő vagy finom csiszolópapír is jó. A fehér magú papíron ilyenkor világos rostok látszanak, és ezek gyönyörűen felveszik a tintát. Tépni is szabad, de lassan tépj, hogy ne jöjjön le több, mint szeretnéd.

Néhány további módja a papír öregítésének:

• Gyűrd össze a lapot, simítsd ki félig, és húzd végig rajta közvetlenül a tintapárnát. A gyűrődések megfogják a tintát, és sötét erezetet adnak.
• Utána permetezz egy kis vizet a gyűrött lapra, hogy cseppek és foltok legyenek rajta. Száradás után, ha kell, vasald ki két kendő között.
• Csiszold meg a mintás papír felső rétegét. Lejön róla a szín, és a lap kopottnak tűnik.

Minden színt próbálj ki előbb egy darab fehér maradék papíron. A tinta a papíron gyakran másképp néz ki, mint a dobozban. Tedd a dobozt a próbadarab mellé, így később is tudni fogod, melyik szín melyik volt.

Blending toolok: szivacs, ecset vagy mini blender

Szinte bármivel blendelhetsz, ami puha. A választás főleg attól függ, mekkora a felület, és mennyire lágy eredményt szeretnél.

• A habszivacsos blending tool a klasszikus eszköz: egy nyél kerek habpárnával, amelyet tépőzárral cserélhetsz. Jól irányítható, szélekhez és nagy felületekhez is jó.
• A blending brush puha, sűrű szőrű, kerek ecset. Ez adja a leglágyabb átmenetet, és sok mindent megbocsát, mert szinte nem lesznek szélek. Viszont kicsit drágább.
• A mini ink blender kis, kerek, szivacsos eszköz. Jól jön kis felületekhez, die cutok széleihez és a stencil apró részeihez.
• Kezdésnek egy sminkszivacs vagy egy feltekert darab papírtörlő is tökéletesen megfelel.

Minden színhez használj külön szivacsot vagy ecsetet, vagy legalább a világos és a sötét színekhez külön. Így a sárgád nem változik hirtelen zölddé.

Tintablendelés foltok és csíkok nélkül

A legtöbb folt abból adódik, hogy egyszerre túl sok tinta kerül a papírra. Néhány szokás, amely sokat számít:

• Erős nyomás helyett ütögesd párszor finoman a szivacsot a párnához. A kevés tinta jobb, mint a sok.
• Mindig a papír mellett kezdd, a craft maton, és onnan haladj rá a papírra. Az első érintés adja le a legtöbb tintát, és azt nem a lap közepére szeretnéd.
• Dolgozz kicsi, könnyed körökkel. Ne nyomd, hagyd, hogy a szivacs végezze a munkát.
• Rétegesen építsd fel a színt. A második és harmadik kör teszi egyenletessé; egyetlen erős kör foltos lesz.
• A legvilágosabb színnel kezdd, és haladj a sötét felé.
• Rögzítsd a papírt a sarkainál egy kis maszkolószalaggal vagy washi tape-pel, így nem csúszik el.

Ha mégis látsz egy csíkot, menj át rajta körkörösen egy üres vagy majdnem üres szivaccsal. Ez a szélét általában eléggé lágyítja.

Melyik papíron a legszebb a blendelés

A papír legalább annyira fontos, mint a tinta. A sima, erős, tömör szerkezetű cardstock adja a legszebb átmenetet: a tinta a felületen marad, és jól eloszlatható. A fehér vagy nagyon világos papíron látszik legjobban a szín.

A puha, nedvszívó papír, például a vékony nyomtatópapír vagy az olcsó barkácskarton, azonnal beszívja a tintát. Ilyenkor foltos lesz, és minden mozdulat meglátszik. A durva felületű papír is foltos eredményt ad, bár régies hatáshoz ez épp jól mutathat.

A sok vízzel dolgozó technikákhoz akvarellpapírt válassz. Kraftpapírt és színes kartont is használhatsz, de azokon a sima tinta eltűnik; ott jobban működik egy fedő, pigmentes tinta.

Színátmenetek és többszínű hátterek

A két- vagy háromszínű átmenet bonyolultnak tűnik, de az elve egyszerű.

1. Válassz olyan színeket, amelyek a színkörön egymás mellett vannak, például sárgát, narancsot és pirosat, vagy kéket, zöldet és sárgát. Az ellentétes színek, mint a piros és a zöld, ott, ahol összeérnek, hamar barnává válnak.
2. A legvilágosabb színnel kezdd, és vidd fel a lapnak arra a részére, ahová szánod, egy kicsit túl a közepén.
3. Vedd a következő színt, és a másik oldalon kezdd. Haladj a közepe felé, és ott hagyd, hogy a színek kicsit egymásra fedjenek.
4. A legvilágosabb szivaccsal menj át még egyszer az átmeneten, hogy lágy legyen.

Néhány változat, amit érdemes kipróbálni:

• Takard le a lap egy részét egy jegyzetlappal vagy egy kivágott formával, és blendelj át rajta. Ha leveszed, éles fehér sziluett marad, például egy fa vagy egy hegyvonulat.
• Nyomj néhány tintapárnát egy craft matra, permetezz rá vizet, amíg gyöngyözni nem kezd, és húzd át rajta néhányszor a papírt. A rétegek között hagyd megszáradni, heat toollal (hobbicélú hőlégfúvóval) vagy egyszerűen türelemmel.
• Először blendelj, aztán fröccsents egy kis vizet a lapra. Ahová a cseppek esnek, ott világos foltok keletkeznek.
• Nyomdázz egy motívumot embossing tintával, szórj rá átlátszó vagy fehér embossing port, és melegítsd fel. Aztán blendelj át rajta, és a kiemelkedő részeket töröld tisztára egy nedves kendővel. A tinta nem tapad meg az embossingon, így a motívumod világos marad.
• Blendelj át egy stencilen, hogy a minta lágyan beleolvadjon a háttérbe.

Szokj rá, hogy a papírmaradékokat próbalapként használod. Néhány elrontott átmenet később még tökéletes lesz tagekhez, journaling kártyákhoz vagy betűk kivágásához.

Jó, ha tudod

A vízbázisú tinta egyes papírokon egy ideig nedves marad. Hagyd jól megszáradni a munkádat, mielőtt bármit ráragasztasz vagy rányomdázol. Ha később vízzel vagy nedves ecsettel szeretnél rajta dolgozni, a körvonalakat vízálló tintával nyomdázd, különben a vonalak elfolynak.

És ami a legfontosabb: az első lapok gyakran foltosak lesznek. Ez hozzátartozik. Egy délutánnyi gyakorlás után megérzed, mennyi tinta kell, és mennyire könnyű lehet a kezed.