Melyik bélyegzőfestéket válaszd? Dye, pigment és distress
Eltűnik a nyomat a fekete kartonon, vagy szétfolyik, amikor akvarellel festesz? Általában a festék a hibás. Így választod ki a technikádhoz és a papírodhoz illőt.

Egy bélyegzőpárna egyszerűnek tűnik: belenyomod a bélyegzőt, rányomod a papírra, kész. Egészen addig, amíg a nyomat el nem tűnik a fekete kartonon, a vonalak szét nem futnak, amint akvarellel színezel, vagy a fényes papíron lévő nyomat egy óra múlva is nedves. Ez szinte mindig a festék fajtáján múlik. Ha tudod, hogyan működnek a nagy festékcsaládok, sokkal tudatosabban választasz, és kevesebbet veszel feleslegesen.
Dye festék és pigmentfesték
A dye festékben oldott színezék van, többnyire vizes alapon. Beszívódik a papírba, pár másodperc alatt megszárad, és éles, finom vonalakat ad. A színe áttetsző: ha két színt egymásra nyomsz, összekeverednek. Sötét papíron szinte semmi sem látszik belőle, erős fényben pedig a színei gyakran gyorsabban kifakulnak, mint a pigmenté.
A pigmentfestékben apró színrészecskék vannak, amelyek a papír felszínén maradnak. Sűrűbb, jobban fed, és fekete vagy sötétkék kartonon is látszik. Viszont lassan szárad. Sima cardstockon (vastag, bevonat nélküli kartonon) eltart egy darabig, bevonatos vagy fényes papíron pedig hő nélkül néha egyáltalán nem szárad meg. Ez a lassú száradás épp akkor jön jól, ha embossingolni szeretnél.
Vannak átmeneti fajták is. A gyorsan száradó pigmentfesték, például a VersaFine, egyszerre ad éles részleteket és jó fedést. A hibrid festék tulajdonságai a dye és a pigment között vannak. Ökölszabályként:
- finom vonalakhoz és gyors munkához fehér vagy világos papíron: dye
- sötét papírhoz, fedő fehérhez és embossinghoz: pigment
- műanyagra, fotóra, fémre vagy üvegre: oldószeres festék, erről lejjebb bővebben
Distress ink és distress oxide
A distress ink Tim Holtz tervező termékcsaládjába tartozó dye festék, amelyet keverésre és a papír öregítésére fejlesztettek ki. Reagál a vízre, és szépen egymásba olvad. Ezért használják a scrapperek lágy színátmenetekhez, hátterekhez és szélek színezéséhez szivaccsal vagy blending toollal, ami egy nyél kerek szivacsfejjel. Éles bélyegzőnyomatokhoz kevésbé való, és sötét papíron eltűnik.
Mivel reagál a vízre, sokat játszhatsz vele. Nyomkodd a párnát egy tapadásmentes alátétre, permetezz rá egy kis vizet, és húzd át rajta a papírt. Vagy fröcskölj vízcseppeket egy színezett tagre, és hagyd megszáradni: világosabb foltok jelennek meg. Minden réteget szárítsd meg embossing hőlégfúvóval, mielőtt továbbmennél. Ha nyomtatott képekre dolgozol, azokat lézernyomtatóval nyomtasd, mert a tintasugaras nyomtató tintája szétfolyik, amint vizes lesz.
A distress oxide a dye és a pigment kombinációja. Inkább a papír felszínén marad, mattra és kissé krétásra szárad, és könnyebben keverhető csíkok nélkül. Vízzel foltos, oxidált hatást kapsz: minél több víz, annál erősebb. A pigment miatt az oxide általában jobban látszik sötét kartonon, és egyenletesebb nyomatot ad, bár a fedés színenként eltér. A két fajtát nyugodtan kombinálhatod.
Két trükk az oxide-hoz:
- Ha lágy, púderes átmenetet szeretnél, előbb töröld le a festék egy részét a szivacsról az alátéteden, mielőtt a papírhoz érnél.
- Az új clear stampek (átlátszó, fotopolimer bélyegzők) néha taszítják az oxide-ot, így csak pöttyöket kapsz. Ha a lemosás nem segít, előbb nyomd a bélyegzőt világos pigmentfestékbe, töröld le nagy részét, és utána nyomd az oxide-ba. A vékony pigmentréteg megtartja a festéket.
Válaszd a distress inket, ha szereted a vintage hatást, a vizes játékokat és az áttetsző rétegeket. Válaszd az oxide-ot lágy, fedő hátterekhez, kraft vagy sötét papírra. Mindkét fajtát utántöltheted egy üveg utántöltő festékkel, reinkerrel.
Vízálló festék színezéshez
Ha ki akarod színezni a nyomatot, a vonalnak bírnia kell a színezőanyagot. Ha akvarellel, akvarellceruzával vagy víztartályos ecsettel (olyan ecsettel, amelynek nyelében víz van) színezel, használj permanens, vízálló festéket, például Archival Inket vagy hibrid feketét. Hagyd jól megszáradni a nyomatot, mielőtt vízzel kezdenél, különben a vonalak mégis szétfutnak.
Alkoholos filceknél más a helyzet, mert ezek egyes festékeket épp feloldanak. Ehhez gyakori választás egy alkoholra nem reagáló dye festék, például a Memento. Néhány vízálló festékkel is gond lehet, ha alkoholos filccel közvetlenül a friss vonalakra színezel. Nézd meg a csomagoláson, hogy a festék alkalmas-e alkoholos filcekhez, és mindig próbáld ki előbb egy papírmaradékon.
Ha albumban fotók mellé bélyegzel, savmentesként és archival minőségűként forgalmazott festéket válassz. Ez ugyanúgy érvényes a szövegekre és vonalrajzokra, mint a hátterekre.
Sötét, fényes vagy kraftpapír
Sötét papíron a dye festék eltűnik. Használj fehér vagy világos pigmentpárnát, oxide-ot, vagy embossingolj fehér vagy arany porral. Egy szép trükk fekete papírra: bélyegezz színtelen embossingpárnával, embossingolj átlátszó porral, majd színezd ki a motívumot fehér akvarellceruzával. Az embossingvonal szépen a formákon belül tartja a színt.
A fényes papír, a fotó, az acetát és a vellum (áttetsző papír) nem szívja be a festéket. A dye gyöngyözik vagy elkenődik, a pigment nedves marad, hacsak nem embossingolod azonnal. Erre való az oldószeres festék, például a StazOn. Gyorsan szárad, és szinte minden felületen tartós marad, a műanyagtól és a fémtől az üvegig és a bőrig. Viszont szaga van, megfogja az ujjaidat, és külön bélyegzőtisztítót igényel. Textilre nem való.
A kraftpapír barna, és ez tompítja az áttetsző színeket. A világos dye festék fakó lesz vagy szinte eltűnik. A fekete és a sötétbarna viszont élesen mutat rajta, a fedő festékek, például a fehér pigment vagy az oxide, pedig több színt adnak. A distress ink kraftpapíron finom tónusazonos hatást ad, ami egy vintage könyvben gyönyörű lehet.
Festék embossinghoz
A hő-embossinghoz olyan festék kell, amely sokáig nedves és ragacsos marad, hogy a por megtapadjon rajta. A VersaMark szinte színtelen, lassan száradó festék, kifejezetten erre a célra. Por nélkül színes kartonon finom vízjelhatást ad, épp egy árnyalattal sötétebbet a papírnál. Embossinghoz a sima pigmentfesték is jó.
A port közvetlenül a bélyegzés után szórd rá, kopogtasd le a felesleget, és melegítsd, amíg meg nem olvad és fényleni nem kezd. Embossingtollal, vagyis ragacsos embossingtintás tollal egy kiszínezett kép kis részét is befedheted átlátszó porral, így az alatta lévő szín fényes lesz. Magukról a technikákról bővebben az embossingról szóló cikkben olvashatsz.
Bélyegzés textilre
Pamut vászontáskán, textilcímkén vagy az oldaladra szánt lenvászondarabon a sima papírfesték rosszul működik, és egy mosás után eltűnik. Használj kifejezetten textilre készült festéket, például VersaCraftot. Így csináld:
- Előbb mosd ki és vasald ki az anyagot, hogy eltűnjön az appretúra és a gyűrődés.
- Válassz sima anyagot, például pamutot. A durva, vastag canvas kevésbé éles nyomatot ad.
- Próbáld ki egy maradékon, mielőtt a végleges darabhoz fognál.
- Hagyd teljesen megszáradni a nyomatot.
- Rögzítsd vasalóval, egy textilt téve közé. Közben kövesd a párnán lévő útmutatást.
Az olyan anyagot, amelyet sosem mosnak ki, például egy szalagot a könyvedben, distress inkkel is színezheted. Nedvesítsd meg a szalagot, nyomkodj festéket egy tapadásmentes alátétre, permetezz rá vizet, és húzd át rajta a szalagot. A természetes szálak jól felveszik a színt, de az újra kifuthat, ha a szalag később vizes lesz.
Az első bélyegzőpárnáid
Nincs szükséged teljes színsorra. Egy kis, összeillő készlettel nagyon messzire jutsz:
- Egy fekete, vízálló párna a szövegekhez és a kiszínezni kívánt vonalrajzokhoz.
- Egy sötétbarna párna vagy egy distress árnyalat, például a Vintage Photo, a szélekhez és a kopott hatáshoz.
- Egy színtelen embossingpárna, ha embossingolni vagy tónusazonosan bélyegezni szeretnél.
- Egy fehér pigmentpárna, ha gyakran dolgozol sötét papíron vagy kraftpapíron.
Egészítsd ki két-négy színnel, amelyek illenek a meglévő papírjaidhoz. A minipárnák jók arra, hogy előbb kipróbálj egy színt, és kevés helyet foglalnak, bár nagy felületekhez kényelmetlenek. Ha egy színt sokat használsz, vedd meg mellé az utántöltő festéket is.
Használat után zárd le a párnákat, így nem száradnak ki. Tiszta bélyegzővel dolgozz, hogy ne vigyél más színt a párnába. A bélyegzőt finoman nyomkodd a párnához ahelyett, hogy erősen rányomnád, egyenesen tedd le és egyenesen emeld fel. Ha a nyomat fakó lesz, pedig a bélyegző tiszta, ideje utántölteni.
Kérdések a témában
Mi a különbség a dye és a pigment bélyegzőfesték között?
A dye festék beszívódik a papírba, gyorsan szárad és finom vonalakat ad, de sötét papíron eltűnik. A pigmentfesték a felszínen marad, jobban fed és lassabban szárad, ami sötét papíron és embossingnál hasznos.
Milyen bélyegzőfesték kell akvarelles színezéshez?
Használj permanens, vízálló festéket, és hagyd jól megszáradni a nyomatot, mielőtt vízzel kezdenél. Alkoholos filcekhez olyan festéket válassz, amely nem reagál rájuk, és előbb próbáld ki egy papírmaradékon.
Milyen bélyegzőfesték látszik fekete vagy sötét papíron?
A dye festék sötét papíron eltűnik. Használj fehér vagy világos pigmentpárnát, distress oxide-ot, vagy embossingolj fehér vagy arany porral.
Mi a különbség a distress ink és a distress oxide között?
A distress ink lágy színátmenetekhez és vintage szélekhez való dye festék. A distress oxide a dye és a pigment kombinációja, mattra szárad és jobban fed, így sötét kartonon is jobban látszik.


