Régi öntapadós és fekete fotóalbumok megmentése sérülés nélkül

A szüleid vagy nagyszüleid albuma évek óta egy fiók alján lapul. Amikor kinyitod, zizeg a fólia, és megsárgultak a ragasztócsíkok. Vagy fekete lapos, fehér feliratos albumról van szó, amelyben elengednek a fotósarkok. Nem minden fotó van azonnal veszélyben, de egy ilyen album lassan tönkremegy. Néhány nyugodt lépéssel sokat megmenthetsz, és elkerülöd, hogy a legjobb szándékkal is kárt tegyél benne.

Miért károsítják az öntapadós albumok a fotókat

Az öntapadós album (hollandul „mágneses album”) valójában semmi köze a mágnesekhez. Ez egy kartonlap, rajta ragasztóréteggel vagy ragasztócsíkokkal, fölötte átlátszó fóliával, amely a helyén tartja a fotókat. Főleg a hetvenes és nyolcvanas években volt sok családnak ilyen, mert ragasztó és fotósarok nélkül gyorsan meg lehetett tölteni vele egy oldalt.

A gond mindhárom rétegben ott van. Az olcsó karton savas, a ragasztó az évek során megváltozik, a fólia pedig lehet PVC is, vagyis lágyítókat tartalmazó, nem stabil műanyag. Együtt olyan anyagokat bocsátanak ki, amelyek megtámadják a színeket, és foltokat hagynak a fotók hátoldalán.

A ragasztó közben kétféleképpen alakulhat. Vagy kiszárad és törékennyé válik, így a fotók elmozdulnak. Vagy éppen annyira rátapad, hogy a fotót már nem tudod épen leszedni.

A fekete albumok is sérülékenyek

A klasszikus, fekete lapos albumok strapabíróbbnak tűnnek, de a papírjuk általában szintén nagyon savas. A fekete papír gyakran olcsó, fatartalmú papír, amely az évek során lebomlik.

Ez a sav lassan beszivároghat a fotókba, és törékennyé teszi a lapokat. A ragasztó, amellyel a fotókat néha beragasztották, és a régi fotósarkok is kibocsáthatnak elszíneződést okozó anyagokat. Közben ezeken a lapokon gyakran ott vannak a kézzel írt nevek, dátumok és poénok, amelyek miatt az album igazán értékes.

Így ismered fel a sérülést

Lapozd végig nyugodtan az albumot tiszta, száraz kézzel, és figyeld ezeket a jeleket:

• sárga vagy barna ragasztócsíkok, amelyek átütnek a fólián
• zavaros vagy hullámos fólia, vagy olyan, amelyik rátapadt egy fotóra
• fotók, amelyek elmozdultak vagy ferdén lecsúsztak, mert kiszáradt a ragasztó
• foltok vagy ragasztómaradványok a különálló fotók hátoldalán
• kifakult vagy elszíneződött színes fotók
• kékes, fémes csillogás a fekete-fehér fotók sötét részein
• foltok egy fotón ott, ahol egy újságkivágás hozzáért
• törékeny fekete lapok, amelyek a szélükön morzsolódnak, vagy lapozáskor elszakadnak
• dohos szag vagy bolyhos foltocskák, ami penészre utalhat

Ha csak a ragasztó sárgult meg, van időd. Ha a fólia rátapadt a fotóra, penészt látsz, vagy morzsolódik a papír, akkor fontosabb az óvatosság, mint a gyorsaság.

Előbb szkennelj, csak utána nyúlj bármihez

Mielőtt akár egyetlen fotóhoz is hozzányúlnál, rögzíts mindent. Így lesz egy másolatod, ha valami félresikerül, és megőrzöd a sorrendet, az elrendezést és a feliratokat úgy, ahogy a készítőjük szánta. Ez az elrendezés különben elvész, amint kiveszed a fotókat.

Előbb szkenneld be vagy fotózd le minden oldalt egészben, utána közelről a fotókat és a feliratokat. Ha egy album nem marad nyitva laposan, soha ne nyomd fejjel lefelé a szkenner üveglapjára. Ilyenkor fotózd felülről, nappali fénynél, az albumot egy párnával vagy feltekert törölközőkkel megtámasztva, hogy a gerince ne nyíljon jobban szét, mint amennyire könnyen engedi.

A fájlok nevébe írd bele az oldalszámot, és tedd mellé az oldalon szereplő neveket vagy dátumokat. A Scrappddal hamarosan egy ilyen beszkennelt albumot privát módon a polcodon tarthatsz, és később megoszthatod, akivel szeretnéd. Hogy egy teljes albumot hogyan érdemes digitalizálni, kamerával vagy szkennerrel, az külön téma.

Bent hagyni vagy kivenni

A restaurátorok gyakran csak végső megoldásként veszik ki a fotókat egy albumból. Az album egészként sokszor többet mesél, mint a különálló fotók, és szétszedéskor elvész a sorrend és a feliratok. Ráadásul azt is kockáztatod, hogy maga a fotó megsérül.

Ezért tedd fel magadnak ezeket a kérdéseket:

1. Könnyen elválik a fotó? Óvatosan emeld meg az egyik sarkát. Ha ellenállást érzel, vagy a fotó meghajlik, azonnal hagyd abba.
2. Maga az album a történet? A kézírás, a díszítések és egy gondosan kialakított sorrend mind ok arra, hogy egyben hagyd.
3. Milyen gyorsan romlik az állapota? Egy elszíneződött ragasztójú öntapadós albumban lazán álló fotóknak jobb egy biztonságos tasakban.
4. Ez az egyetlen példány? Negatív vagy más másolat nélkül semmilyen kockázatot nem érdemes vállalni.

A válasz gyakran a kettő keveréke. A magától elváló fotókat kiveszed, a tapadókat bent hagyod, és mindenről van szkenned.

Fotók kivétele egy öntapadós albumból

Tiszta asztalon dolgozz, és szánj rá időt. Lassan húzd vissza a fóliát a gerinctől kifelé. Ha a fólia rátapadt egy fotóra, azt a fotót hagyd bent.

Egy fotót vékony, lapos eszközzel, például kis spatulával emelj meg, és azt nagyon fokozatosan csúsztasd a széle alá. A fotót soha ne hajlítsd meg, hogy kipattintsd. A hátoldalon maradt ragasztót egyszerűen hagyd ott. A kaparás vagy az oldószerek többet ártanak, mint használnak, ez már restaurátori munka.

Puha ceruzával, halványan írd rá a hátoldal szélére, melyik oldalról származik a fotó. Utána tedd el a fotókat a megfelelő sorrendben polipropilén vagy poliészter tasakokba. A tényleg letapadt fotókra léteznek óvatos technikák, de ezek külön magyarázatot érdemelnek.

Fekete albumok és fotósarkok

Egy fekete albumot általában egyben hagysz. A lapokon lévő szöveg a fotókhoz tartozik, a régi fotók pedig gyakran felpöndörödnek, amint kikerülnek az albumukból. Főleg a tizenkilencedik századi képeket hagyd ott, ahol vannak.

Amit viszont megtehetsz:

• Ha a sarkok még jól tartanak, hagyd őket a helyükön.
• Ha egy fotó azért lazult meg, mert kiszáradt egy sarok, tedd vissza ugyanoda új, savmentes papír vagy polipropilén fotósarkokkal. A régi ragasztónyom vagy egy világosabb folt a papíron megmutatja, hol volt a helye.
• A beragasztott fotókat hagyd beragasztva. Ha feszegeted vagy benedvesíted, megsérül a képréteg, vagy elszakad a papír.
• Tegyél egy lap vékony, savmentes papírt azok közé az oldalak közé, ahol a fotók egymáshoz vagy egy kivágáshoz érnek. A pufferolt savmentes papír a legtöbb fotóhoz jó; cianotípiákhoz és olyan fotókhoz, amelyeknek nem ismered az eljárását, válassz pufferolatlan papírt. Ne tedd minden oldal közé, mert a túl sok közbetét szétfeszíti a gerincet.
• Ha kiestek lapok, számozd meg őket halványan ceruzával a lap egyik sarkában, soha ne egy fotón, és tartsd őket együtt, sorrendben.

Mikor van szükséged restaurátorra

Az album megőrzését és a gondos bánásmódot magad is megoldhatod. A javítás viszont más tészta. Keress papír- vagy fotórestaurátort, ha:

• egy fotó összenőtt a fóliával
• penész van az albumban, vagy vizes lett
• a lapok annyira törékenyek, hogy lapozáskor eltörnek vagy szétesnek
• nagyon régi fotókról van szó, például üvegre vagy fémre készült képekről, vagy egy merev kartonlapos, tizenkilencedik századi albumról
• az albumnak történelmi értéke van, vagy egyetlen példánya valaminek, amit a család nem szeretne elveszíteni

Egy restaurátor helyileg el tudja távolítani a ragasztót, japánpapírral javíthatja a szakadásokat, poliészter tasakokba teheti a lapokat, és megfelelő dobozt készíthet. Gyakran az a tanács, hogy stabilizálják az albumot ahelyett, hogy mindent kezelnének. Előbb kérj ajánlatot, hogy tudd, mi fog történni.

Amit inkább ne csinálj

• ragasztószalaggal vagy ragasztóval javítani egy szakadást vagy egy meglazult fotót
• fotókat vagy oldalakat laminálni
• golyóstollal vagy filccel írni egy fotóra
• összehajtott vagy feltekeredett darabokat laposra nyomni
• oldalakat kivágni az albumból

Utána nyugodt tárolás

Az egyben maradó albumot fektetve tárold egy jól illeszkedő dobozban, hűvös, száraz helyen, ahol kevéssé ingadozik a hőmérséklet. A padlás, a pince és a garázs nem jó hely. A különálló fotókat polipropilén, poliészter vagy polietilén tasakokban, vagy fotósarkos, savmentes albumban tárold, és soha ne tedd őket vissza PVC-be vagy öntapadós albumba. Nyirkos helyiségben, nagyjából 60 százalékos páratartalom felett a fotók hozzáragadhatnak a műanyaghoz. Ezért tartsd szárazon azt a helyet.