Papír, ragasztó és albumok

Használj száraz, savmentes ragasztót, amelyet fotóbiztosként (photo safe) árulnak, például ragasztóroller, kétoldalas fotóragasztószalag vagy ragasztópöttyök. Ezek nem engednek ki nedvességet, így a fotó nem hullámosodik, és semmi sem ázik át.

Nem kell a teljes hátoldalt bekenned. Egy kis csík vagy pötty mindegyik sarokba és egy középre erősen tartja a fotót. Ha később még ki szeretnéd venni, például régi vagy egyedi képeknél, használj fotósarkokat. Így a fotóra egyáltalán nem kerül ragasztó. Folyékony kézműves ragasztót és sima ragasztószalagot fotókhoz inkább ne használj.

Olvasd el ezt is: Milyen ragasztót használj fotókhoz, papírhoz és díszítéshez

A savmentes azt jelenti, hogy a papír vagy a ragasztó pH-ja semleges (7 körüli), így idővel nem károsítja a fotóidat és az oldalaidat. A ligninmentes azt jelenti, hogy a lignint, a fában lévő anyagot, eltávolították a papírpépből. A lignin hosszú távon savassá, sárgává és törékennyé teszi a papírt. Gondolj csak egy régi újságra.

Ragasztókon és kellékeken a „photo safe” és az „archival quality” feliratot is láthatod. Ezek a kifejezések nem jogilag védettek. A legmegbízhatóbbak azok a termékek, amelyek átmentek a PAT-on, egy hivatalos teszten, amely azt vizsgálja, hogy egy anyag károsítja-e a fotókat. Ha egy albumnak sokáig ki kell tartania, érdemes figyelni ezekre a jelölésekre. Egy saját használatú journalnál ez kevésbé fontos.

Olvasd el ezt is: Savmentes és ligninmentes papír: mit jelent, és mikor számít?

A cardstock erős, általában egyszínű karton. Ezt használod az oldal alapjaként, a fotók alá keretnek és a kivágott formákhoz. A mintás papír (patterned paper) vékonyabb, nyomott mintás papír, például virágos, kockás vagy feliratos. Háttérnek és díszítő rétegeknek szánják.

A mintás papír lehet egy- vagy kétoldalas. A kétoldalas praktikus, mert a hátoldala általában illik az elejéhez, és a maradékokat mindkét oldalukon felhasználhatod. Gyakori kombináció a cardstock erős alapként, rajta mintás papírral. A név egyébként nem árul el mindent: némelyik mintás papír majdnem olyan erős, mint a vékony karton, más pedig sokkal vékonyabb. Ezért nézd meg a csomagoláson a grammsúlyt.

Olvasd el ezt is: Milyen papírt válassz: cardstock, mintás papír és grammsúly

Ökölszabályként: minél többet kell elbírnia a papírnak, annál nehezebbnek kell lennie.

• 80–120 g/m²: journaling, piszkozatok, betétlapok és apró részletek
• 120–200 g/m²: mintás papír, rétegek és fotókeretek
• 200–250 g/m²: cardstock képeslapokhoz és erős elemekhez
• 250 g/m² és afölött: albumoldalak alapja, borítók és sok embellishmenttel díszített oldalak

Egy sokrétegű, 30 × 30 cm-es oldalhoz inkább kicsit nehezebb papírt válassz, hogy ne hajoljon meg, amikor lapozol az albumban. Ha most kezded, egy 200–250 g/m² körüli cardstockkal és egy közepes vastagságú mintás papírtömbbel jó úton jársz.

Olvasd el ezt is: Milyen papírt válassz: cardstock, mintás papír és grammsúly

Használj minél kevesebb nedves ragasztót, vagy válassz száraz ragasztót. A papír a nedvességtől hullámosodik: a rostok megduzzadnak, és száradáskor nem húzódnak vissza szépen.

• Papírt papírra ragasztóroller, kétoldalas ragasztószalag vagy ragasztólap segítségével ragassz
• Ha mégis folyékony ragasztót használsz, egy vastag paca helyett vékony réteget kenj szét egészen a szélekig
• Válassz vastagabb papírt, mert az kevésbé deformálódik, mint a vékony
• A vékony lapokat az alappal azonos szálirányban helyezd el
• Ragasztás után tedd az oldalt néhány órára egy halom könyv alá, közé egy lap sütőpapírral

Olvasd el ezt is: Papír, ami nem hullámosodik a ragasztótól, festéktől, víztől

A scrapbook papír általában négyzet alakú, és hüvelykben adják meg a méretét:

• 30,5 × 30,5 cm (12 × 12 hüvelyk): az albumoldalak szabványmérete
• 20,3 × 20,3 cm (8 × 8 hüvelyk): kisebb albumokhoz
• 15,2 × 15,2 cm (6 × 6 hüvelyk): gyakran tömbben, praktikus képeslapokhoz, minialbumokhoz és kisebb rétegekhez

Emellett A4-es és A5-ös papírt is találsz, főleg cardstockot és nyomtatható papírt. Olyan papírt vegyél, ami ahhoz illik, amit készítesz. Egy 30 × 30 cm-es lapból kisebb darabokat is vághatsz, fordítva viszont nem megy. Képeslapokhoz és journalokhoz egy 15 × 15 cm-es tömb gyakran olcsóbb és kezesebb.

Olvasd el ezt is: Milyen albumméretet válassz az első scrapbookodhoz?

Nem, azt a méretet válaszd, amelyik illik ahhoz, amit készíteni szeretnél. A 30 × 30 cm (12 × 12 hüvelyk) a szabványméret. Ebben a legnagyobb a választék papírból és albumból, és oldalanként több fotónak és sok díszítésnek is jut hely. Egy ilyen album viszont több helyet foglal, és oldalanként több anyagot igényel.

Az A4-es albumok takarékosabbak, simán elférnek a könyvespolcon, és könnyen találsz hozzájuk tasakot. A 20 × 20 cm (8 × 8 hüvelyk) és a kisebb méret jól működik egy nyaraláshoz, ajándéknak, vagy ha szívesebben fejezel be gyorsan egy oldalt. Sok scrapper több méretet is használ párhuzamosan.

Olvasd el ezt is: Milyen albumméretet válassz az első scrapbookodhoz?

A leggyakoribb típusok a csavaros albumok, a gyűrűs albumok, a strap-hinge kötésű albumok és a kötött albumok. Főleg abban különböznek, mennyire könnyű oldalakat hozzáadni.

• Csavaros album (post-bound): az oldalak meghosszabbítható csavaros oszlopok között vannak. Kinyitva a két oldal szorosan egymás mellett fekszik, ami szép egy dupla oldalhoz (spread)
• Gyűrűs album: szerszám nélkül cserélheted az oldalakat. A D-gyűrűk egyenesebben tartják az oldalakat, mint a kerek gyűrűk, de a közepe kevésbé fekszik laposan
• Strap-hinge: az oldalakat műanyag pántok tartják össze, és laposan nyílnak ki
• Kötött album: rögzített oldalak, így semmit sem tudsz hozzáadni vagy áthelyezni. Mivel nincs tasak, viszont vastagabban is dolgozhatsz

Ha az albumod még bővülni fog, válassz csavaros vagy gyűrűs albumot.

Olvasd el ezt is: Csavaros, gyűrűs vagy öntapadós album: melyiket válaszd?

Kerüld a savas, sok nedvességet tartalmazó vagy idővel elengedő ragasztókat.

• Iskolai és gyerekragasztó: gyakran nem savmentes és kimosható, így nem tart sokáig, és foltot hagyhat
• Kaucsukragasztó (rubber cement): erős, de általában savas, maszatol és elszíneződik
• Ragasztópisztoly: a hő károsíthatja a fotókat, és dudorokat hagy
• Sima ragasztószalag: megsárgul, kiszárad és elenged
• Tűzőkapocs és gemkapocs közvetlenül a fotókon

Papírhoz, fotókhoz és könnyű díszítéshez a savmentes száraz ragasztó, a savmentes ragasztóstift vagy a papírhoz való folyékony ragasztó a biztonságos választás. Egy journalnál, amelynek nem kell évtizedekig kitartania, nyugodtan választhatsz szabadabban.

Olvasd el ezt is: Milyen ragasztót használj fotókhoz, papírhoz és díszítéshez

A nedves ragasztó folyékony vagy kenhető, például a folyékony ragasztó, a ragasztótoll, a paszta és a spray ragasztó. A száraz ragasztó már készen van egy hordozón, mint a ragasztóroller, a kétoldalas ragasztószalag, a ragasztópötty, a habszivacs pad (foam pad) és a ragasztólap esetében.

A nedves ragasztó erősen tapad, durva vagy egyenetlen felületen is, és száradás előtt még kicsit igazíthatsz rajta. Hátránya, hogy meg kell száradnia, és a túl sok ragasztótól hullámos lesz a papír. A száraz ragasztó azonnal ragad, nem maszatol, és nem enged ki nedvességet. Ezért fotókhoz és papír-papír ragasztáshoz általában a száraz ragasztó a legjobb választás. A nedves ragasztót domború darabokhoz, apró részletekhez és nehezebb díszítéshez használd.

Olvasd el ezt is: Milyen ragasztót használj fotókhoz, papírhoz és díszítéshez

Fotósarkokat akkor használj, ha egy fotót később ki kell tudnod venni, vagy ha egyáltalán nem szeretnél ragasztót tenni rá. A fotót csak a sarkainál tartják, így anélkül csúsztathatod ki, hogy bármi megsérülne.

Ideálisak régi, egyedi vagy értékes fotókhoz, valamint képeslapokhoz és dokumentumokhoz, amelyeket talán még meg szeretnél mutatni vagy elküldeni. Vannak öntapadós papírsarkok és átlátszó műanyag sarkok. Műanyagnál poliésztert vagy polipropilént válassz, ne PVC-t. Hátrányuk, hogy a felragasztásuk több időt vesz igénybe, és a nagy fotók közepe kicsit kidomborodhat.

Olvasd el ezt is: Milyen ragasztót használj fotókhoz, papírhoz és díszítéshez

Nehezebb vagy egyenetlen díszítéshez, például fém charmokhoz, gombokhoz, műanyag figurákhoz és chipboardhoz a vékony csőrű folyékony hobbiragasztó működik a legjobban. Ez kitölti a hátoldalon lévő üregeket, és akkor is tapad, ha kicsi az érintkezési felület.

Keveset használj belőle, különben kifolyik alóla, és elszínezheti a papírt. Az oldalt fektetve hagyd megszáradni. A ragasztópöttyök (glue dots) gyors, száraz alternatívát jelentenek gombokhoz és papírvirágokhoz. Igazán nehéz darabokhoz segít, ha magát az oldalt is megerősíted vastag cardstockkal, hogy ne hajoljon meg.

Olvasd el ezt is: Díszítők kiválasztása és elhelyezése zsúfoltság nélkül

Igen, papír-papír ragasztáshoz sok scrapper szerint a ragasztóroller (tape runner) a legpraktikusabb ragasztó. Egy tartóból vékony csík száraz ragasztót tekersz le, nedvesség, maszatolás és száradási idő nélkül.

Van tartós és újrapozicionálható változata. Az utóbbival még kicsit igazíthatsz a darabon. Sok tartó utántölthető, ami olcsóbb, mint mindig újat venni. A nehéz vagy domború embellishmenteket a ragasztóroller kevésbé jól tartja, azokhoz folyékony ragasztó vagy ragasztópötty kell. A tekercses kétoldalas ragasztószalag is remek, bár nehezebb adagolni, és felragasztás után azonnal megköt.

Olvasd el ezt is: Milyen ragasztót használj fotókhoz, papírhoz és díszítéshez

A g/m², más néven grammsúly, egy négyzetméter papír tömege grammban. Minél nagyobb a szám, általában annál vastagabb és merevebb a papír.

Összehasonlításképp: a nyomtatópapír általában 80 g/m², egy képeslap 250–300 g/m² körüli, a cardstock pedig gyakran 200 és 300 g/m² között van. Amerikai papíron a súlyt néha lb-ben (fontban) adják meg: a 65 lb cover nagyjából 175 g/m², a 80 lb cover nagyjából 216 g/m². A grammsúly nem árul el mindent a vastagságról, mert a tömörebb papír azonos súly mellett vékonyabb lehet. Ha semmi sincs a csomagoláson, hasonlítsd össze a papírt egy olyannal, amelyet ismersz.

Olvasd el ezt is: Milyen papírt válassz: cardstock, mintás papír és grammsúly

Oldalalapnak a nyomtatópapír túl vékony, de journalinghoz, vázlatokhoz, kinyomtatott szövegekhez és kollázsokhoz teljesen jó. A 80 g/m²-es nyomtatópapír hamar gyűrődik, hullámos lesz a ragasztótól, könnyen szakad, és nem bírja el a rétegeket vagy az embellishmenteket.

Ha egy nyomtatott lapot szeretnél használni, ragaszd cardstockra, hogy erősebb legyen. Sok irodai papír ma már savmentes, de nem mindig. Ha egy albumnak sokáig ki kell tartania, nézd meg ezt a csomagoláson. Az oldalad alapjához inkább legalább 200 g/m²-es cardstockot válassz.

Olvasd el ezt is: Milyen papírt válassz: cardstock, mintás papír és grammsúly

Magához a laphoz nagyjából 220–250 g/m²-es cardstockot használj. Ez elég erős ahhoz, hogy megálljon, és szépen hajtható, ha előtte bigázod.

Ha sokrétegű vagy nehéz díszítésű lapokat készítesz, válassz nehezebb, 270–300 g/m²-es kartont. A mintás papírt díszítő rétegként használd rajta. A nyomtatópapír alapnak túl vékony, de belső lapnak, amire írsz, tökéletes. Éles nyomdalenyomatokhoz a sima karton jobban működik, mint az erősen strukturált. Ha tintával írsz, a matt papír kellemesebb, mint a fényes.

Olvasd el ezt is: Képeslapkészítés otthon a scrapbook-alapanyagaidból

Papír-papír ragasztáshoz és journalokhoz egy savmentes ragasztóstift teljesen jó. Hosszú életű albumokhoz a száraz ragasztó megbízhatóbb. A ragasztóstift olcsó és egyszerű, de tartalmaz némi nedvességet, és idővel gyengébben tart, főleg sima vagy fényes papíron.

Kenj szét vékony réteget egészen a szélekig, és jól simítsd le. Fotónál csak a sarkokra tegyél egy kis ragasztót és egy keveset középre, hogy ne keletkezzenek dudorok. Ne használj kimosható gyerekragasztó-stiftet. Vékony papírral is vigyázz, például egyes plannerek lapjaival: ott a nedvesség miatt a hátoldalon elfolyhat a tinta.

Olvasd el ezt is: Milyen ragasztót használj fotókhoz, papírhoz és díszítéshez

A foam padek kétoldalas öntapadós habszivacs kockák vagy csíkok, amelyek néhány milliméterrel megemelnek egy elemet. Így mélységet és árnyékot kapsz, például egy cím, egy kivágott forma vagy egy fotókeret alatt. Különböző vastagságban kaphatók, és egymásra is rakhatod őket.

A glue dotok (ragasztópöttyök) kicsi, nagyon erős ragasztópöttyök tekercsen. Ideálisak olyan dolgokhoz, amelyeket a sima ragasztó rosszul tart, például gombokhoz, papírvirágokhoz, szalaghoz és chipboardhoz. Vannak lapos pöttyök és vastagabb változatok, amelyek kicsit megemelik az elemet. Mindkettő száraz ragasztó, így nem jut nedvesség a papírodba.

Olvasd el ezt is: Rétegek és mélység a scrapbook oldaladon

Polipropilén (PP), polietilén (PE) vagy poliészter tasakokat válassz, mert ezek kémiailag stabilak. Kerüld a PVC-t (vinilt). Ez idővel olyan anyagokat bocsát ki, amelyektől a fotók elszíneződhetnek és a tasakhoz ragadhatnak. A jó tasakokon gyakran szerepel, hogy PVC-mentes vagy savmentes.

A tasakok megvédik az oldalaidat az ujjlenyomatoktól, a foltoktól és a portól, és felfogják a levált embellishmenteket. Az átlátszó tasakokban szépen érvényesülnek a színek, a mattak (non-glare) kevésbé tükröznek. Gyűrűs albumoknál figyelj arra, hogy a gyűrűk ne törjék meg a tasakokat.

Olvasd el ezt is: Lapvédő fóliák: melyik műanyag biztonságos a fotóidnak

Használj akvarellpapírt vagy mixed media papírt. A sima cardstock száraz munkához készül, és sok víztől hullámos lesz, bolyhosodik, vagy akár el is szakad.

• A kb. 300 g/m²-es akvarellpapír jól felveszi a vizet, és viszonylag lapos marad
• A pamuttartalmú vagy 100 százalék pamut akvarellpapír a legerősebb, ha nagyon nedvesen dolgozol
• A kb. 160–300 g/m²-es mixed media papír festékhez, tintához és ragasztóhoz is alkalmas
• Ha egy sima jegyzetfüzetben vagy journalban dolgozol, előbb alapozd le az oldalt gessóval, és minél kevesebb vizet használj

Minél nehezebb a papír, annál kevésbé deformálódik.

Olvasd el ezt is: Papír, ami nem hullámosodik a ragasztótól, festéktől, víztől

Használj vékony hegyű ragasztótollat, vagy fogpiszkálóval vidd fel a ragasztót. Így csak oda kerül ragasztó, ahová kell, és semmi sem folyik ki a széle alól.

• Tegyél egy csepp ragasztót egy darab műanyagra, és fogpiszkálóval mindig csak egy keveset vegyél belőle
• Csipesszel fogd meg a darabot, így nem lesz ragacsos az ujjad
• Ha sok apró kivágott formát készítesz, először ragassz egy kétoldalas öntapadós ragasztólapot a papír hátoldalára, és csak utána vágd ki. Így minden darab rögtön öntapadós

Flitterekhez és strasszkövekhez a ragasztótoll működik a legjobban.

Tedd egy időre nehéz könyvek alá, mindkét oldalán egy lap sütőpapírral vagy tiszta papírral. Minél tovább, annál jobb: egy éjszaka vagy néhány nap gyakran már sokat segít.

Ha a papír nagyon elvetemedett, például vízfestéktől, óvatosan ki is vasalhatod. Tedd két enyhén nedves konyharuha közé, vasald alacsony vagy közepes fokozaton gőz nélkül, fordítsd meg, és ismételd meg. Utána tedd vissza a könyvek alá. Ne csináld ezt, ha fotók, műanyag, embossing vagy glitter van rajta, mert ezek a hőtől megolvadhatnak vagy megsérülhetnek. Megelőzni egyszerűbb: válassz vastagabb papírt, és használj kevesebb nedves ragasztót.

Olvasd el ezt is: Papír, ami nem hullámosodik a ragasztótól, festéktől, víztől

Gyakran sikerül egy darab fogselyemmel: csúsztasd a fotó vagy a papír mögé, és óvatosan fűrészelj oda-vissza a ragasztórétegen. Ez főleg a ragasztórollerből származó száraz ragasztónál működik jól.

Ha erősen tapad, előbb hajszárítóval puhítsd fel a ragasztót, és még melegen húzd le. Fotókkal légy óvatos, mert nem bírják a nagy hőt. A ragasztómaradványokhoz létezik egy speciális, kreppgumiból készült ragasztóradír. A friss fehér ragasztót nedves kendővel töröld le. Ha folt vagy kis szakadás marad, ragassz rá egy embellishmentet vagy egy darab papírt.

Olvasd el ezt is: Így javíts ki egy kis hibát az oldaladon

A paper pad egy tömb mintás papírlapokkal, amelyek színben és mintában összeillenek. A kollekció ennél tovább megy: gyakran matricák, kivágott formák, chipboard és cardstock is tartozik hozzá, amelyek együtt egységes egészet alkotnak.

Különösen akkor praktikus, ha most kezded. A nagy előnye, hogy nem neked kell kitalálnod, mely színek és minták illenek egymáshoz, és az oldalaid maguktól nyugodtabbak lesznek. A 15 × 15 cm-es tömbök olcsók képeslapokhoz és kisebb projektekhez. Nem kell ragaszkodnod hozzájuk: különböző kollekciók papírjait is nyugodtan kombinálhatod, ha néhány szín visszaköszön.

Olvasd el ezt is: Milyen papírt válassz: cardstock, mintás papír és grammsúly

Olyan fotókhoz, amelyeket sokáig meg szeretnél őrizni, inkább nem. A klasszikus öntapadós albumoknak, más néven mágneses albumoknak, ragasztórétegük van, rajta műanyag fóliával. Ez a ragasztó évek alatt megsárgul és savassá válik, a fotók menthetetlenül beragadnak, a fólia pedig elszínezheti őket.

Viszont rugalmasak: a fotókat, kivágásokat és cetliket szabadon elrendezheted. Ha ezt a szabadságot kockázatok nélkül szeretnéd, válassz savmentes, kivehető lapos albumot, és használj fotósarkokat vagy fotóbiztos ragasztót. Ha a fotóid már egy ilyen régi albumban vannak, időben és óvatosan vedd ki őket.

Olvasd el ezt is: Csavaros, gyűrűs vagy öntapadós album: melyiket válaszd?

A spray ragasztó nagy felületekhez praktikus, például egy nagy papírlaphoz vagy egy nagy nyomtatott képhez. Vékony, egyenletes réteget ad, és alig hullámosítja a papírt. Apró darabokhoz és mindennapi használatra körülményes.

Néhány dologra azért figyelj. Jól szellőző helyiségben dolgozz, és egy kartondobozba fújj, hogy a permet ne kerüljön az asztalodra. Ha a munka albumba kerül, savmentes változatot válassz. Van tartós és újrapozicionálható spray ragasztó. A tartós spray ragasztóval a darab azonnal rögzül, ezért elsőre tedd le pontosan.

Olvasd el ezt is: Milyen ragasztót használj fotókhoz, papírhoz és díszítéshez

A core dyed, vagyis átszínezett, azt jelenti, hogy a cardstock teljesen át van színezve, nem csak a felületén. Ha eltéped, csiszolod vagy dombornyomást készítesz rá, nem látszik ki fehér belseje.

Ez akkor hasznos, ha a széleket tépni szeretnéd, vagy embossing folderrel dolgozod meg a papírt: a szín egyenletes marad. A sima színes cardstocknál előbukkan a fehér, ha a szélét eltéped vagy csiszolod. Ez nem baj. Sok scrapper épp szándékosan használja ezt kopottas vagy vintage hatáshoz.

Olvasd el ezt is: Scrapbook-kifejezések magyarázata a bradstől a vellumig

A szálirány az az irány, amerre a papírban a legtöbb rost fekszik. Szálirányban a papír szebben hajlik és szakad. Arra merőlegesen könnyebben lesz rojtos a szakadás vagy repedt a hajtás.

Így találod meg a szálirányt: hajlítsd meg finoman a lapot mindkét irányban. Amerre a legkönnyebben enged, az a szálirány. Egy kis darabot el is téphetsz, mert szálirányban egyenesebben szakad. Ha nedves ragasztóval dolgozol, két azonos szálirányú lapot ragassz egymásra. A papír nedvesség hatására főleg a rostokra merőlegesen tágul, így kevésbé hullámosodik.

Olvasd el ezt is: Papír, ami nem hullámosodik a ragasztótól, festéktől, víztől

Ezek gyakori kifejezések a papírok és kartonok világában:

• Pauszpapír (vellum): áttetsző papír, szép rétegekhez, címekhez és fotóra írt journalinghoz. A nedves ragasztó átlátszik rajta, ezért használj brads-et vagy tűzőkapcsot, vagy olyan helyekre tedd a ragasztót, amelyeket később letakarsz
• Kraftpapír: barna, fehérítetlen papír vagy karton természetes hatással. Nem mindig savmentes, ezért nézd meg, ha fotókkal érintkezik
• Chipboard: vastag, préselt karton. A scrapperek főleg kivágott, felragasztható formák és betűk formájában ismerik
• Bristolkarton: sima, fehér karton, amelyet gyakran használnak képeslapok alapjaként

Olvasd el ezt is: Scrapbook-kifejezések magyarázata a bradstől a vellumig