Lapvédő fóliák: melyik műanyag biztonságos a fotóidnak
Polipropilén, poliészter vagy PVC? Nem minden átlátszó tasak jó a fotóidnak. Így ismered fel a biztonságos fóliát, és így tudod, mikor érdemes lecserélni a régieket.

Egy átlátszó fóliába bújtatott oldal kész, rendezett hatást kelt. Sok tapasztalt scrapper évekig próbálgat, aztán ennél marad: kevés dolog véd ilyen egyszerűen egy elkészült layoutot. De műanyag és műanyag között nagy a különbség. Az egyik fólia évekig tisztán tartja a fotóidat, a másik ragacsossá válik, és nyomot hagy azon, ami benne van. A különbség néhány betűn múlik a csomagoláson.
Miért érdemes lapvédő fóliát használni
A lapvédő fólia, más néven page protector vagy bújtatótasak, többet tesz annál, hogy szépen mutat.
- Távol tartja a fotóidtól az ujjlenyomatokat, a port és a kávéfröccsöket.
- A leváló darabkák, például egy kártya vagy egy embellishment (díszítés, mondjuk egy gomb vagy egy darab chipboard), nem esnek ki az albumból, hanem a helyükön maradnak.
- A két szemközti oldal nem ér közvetlenül egymáshoz. Így az egyik oldal tintája vagy ragasztója nem tud átkenődni a másikra.
- Az oldalakat könnyen átrendezheted, újakat tehetsz be, vagy átköltöztetheted őket egy másik albumba, főleg gyűrűs albumban.
Fix oldalas, fólia nélküli albumnál tehetsz egy lap savmentes köztes papírt az oldalak közé. Ez is véd, de kevésbé az ujjak és a por ellen.
Polipropilén, poliészter és PVC
Háromféle műanyaggal találkozol a leggyakrabban. Kettő közülük teljesen rendben van, egy nem.
A polipropilén (PP) a scrapbook-fóliák leggyakoribb anyaga. Stabil, nem bocsát ki semmit, hajlékony és megfizethető. Kicsit kevésbé tiszta, mint a poliészter.
A poliészter (PET), amelyet gyakran Mylar márkanéven árulnak, a legtisztább és a legerősebb. Múzeumok és archívumok ebben tárolják a különálló dokumentumokat és fotókat. Viszont drágább, és feltöltődhet statikusan, ezért a por és az apró darabkák rátapadhatnak.
A polietilén (PE) puhább és kissé mattabb. Főleg fotótasakokban, negatívtartókban és kis zacskókban találkozhatsz vele. Ez is biztonságos.
A PVC a bűnös. Önmagában kemény, és lágyítókkal teszik hajlékonnyá. Ezek az anyagok idővel kiválhatnak a műanyagból, és károsíthatják azt, ami benne van: a fotók elszíneződnek, a fólia ragacsos lesz, és néha a kép hozzá is tapad a műanyaghoz. A fotóbiztos tárolóanyagokra vonatkozó szabványok ezért kizárják a PVC-t. Sok olcsó bemutatómappa, régi fotóalbum és régi irattartó tasak PVC-ből készült.
Hogyan ismered fel a biztonságos fóliát?
A scrapbookinghoz vagy fotókhoz készült fóliák csomagolásán szinte mindig ott van, milyen műanyagból vannak. Ezekre figyelj:
- A műanyag neve: polipropilén, poliészter vagy polietilén, illetve a rövidítések: PP, PET és PE.
- A PVC-mentes felirat, angolul PVC-free.
- Annak feltüntetése, hogy az anyag átment a PAT-on. A Photographic Activity Test (ISO 18916) egy nemzetközi teszt, amely azt vizsgálja, reagál-e egy tárolóanyag a fényképészeti anyagokkal. Ez a legerősebb bizonyíték arra, hogy valami fotóbiztos.
- A háromszögben lévő újrahasznosítási szám, ha szerepel rajta: a 3 PVC-t jelent, az 5 polipropilént, az 1 PET-et, a 2 vagy a 4 pedig polietilént.
Nincs rajta semmi? Akkor segít az orrod és a kezed. A PVC-nek gyakran olyan jellegzetes szaga van, mint egy új felfújható pancsolómedencének vagy egy zuhanyfüggönynek, kissé zsíros vagy gumiszerű a tapintása, és nagyon puha. A polipropilénnek nincs szaga, és kicsit zizeg, ha meghajlítod. Ha bizonytalan vagy, az ilyen fóliát inkább ne a fotóidhoz használd.
Az archív szó a csomagoláson keveset jelent: nem védett kifejezés. A savmentes pedig a papírra és a kartonra vonatkozik, nem a műanyagra. Egy fóliánál az számít, milyen műanyagból van, nem az, hogy rá van-e írva, hogy savmentes.
Fóliák eltérő méretekhez
A szokásos méretek a 30,5 × 30,5 cm-es (12 × 12 hüvelykes) és a 21,6 × 27,9 cm-es (8,5 × 11 hüvelykes) fóliák, emellett vannak A4-es fóliák és kisebb albumméretek is. Pocket scrapbookinghoz többféle beosztású, zsebes fóliák kaphatók, például oldalanként négy vagy hat zsebbel.
Ha valami nem fér bele, van néhány praktikus megoldás:
- Vágj ketté egy nagy fóliát, és használd a felét féloldalként két teljes oldal között. A nyitott szélét egy csík washi tape-pel dolgozd el. Fotók közelében ne használj tűzőkapcsot, mert berozsdásodhat.
- Tegyél egy hosszú csíkot egy fóliába, és varrj egy varratot varrógéppel az oldala mentén. Így egy méretre szabott, keskeny zsebet kapsz; a fölösleget levágod.
- Albumválasztásnál gondolj a fóliákra is: minden márkának saját lyukmintája van. Sok 30,5 × 30,5-ös fólia több márka albumába is jó, de nem mindig.
- A túl nagy különálló dolgokhoz, például egy poszterhez vagy egy egész újsághoz, jobb egy nagyobb méretű fólia vagy mellé egy lapos mappa, mint az összehajtás.
- A kicsi, vastag tárgyak, például egy érme vagy egy kitűző, beférnek egy kis polipropilén tasakba, amelyet rögzítesz az oldalon.
Ha saját megoldást készítesz, figyelj rá, hogy ugyanazt a biztonságos műanyagot használd. Egy csík PVC-szalag vagy egy régi bemutatómappa semmissé teszi minden más gondosságodat.
Nem zárják el túlságosan légmentesen a fotókat?
Ezt az aggodalmat gyakran hallani, és érthető is. A lapvédő fólia azonban nem zárt tasak: a teteje vagy az oldala nyitott, így a levegő egyszerűen be tud jutni. Száraz oldalaknál egy átlagos szobában ez nem gond. A stabil műanyagok, mint a polipropilén és a poliészter, maguk nem bocsátanak ki semmit, így semmi sem halmozódik fel.
Kockázatot csak a fóliába kerülő nedvesség jelent. A ragasztótól, festéktől vagy tintától még nedves oldal, illetve a nyirkos pincében vagy padláson tartott album műanyagban tovább marad nedves, mint a szabad levegőn. Ettől penész alakulhat ki. Ezért hagyd teljesen megszáradni az oldalakat, mielőtt fóliába csúsztatod őket, és az albumaidat száraz, egyenletes hőmérsékletű helyen tartsd.
A sima fotóknál még valamire figyelj: ne préseld őket egy épp túl kicsi fóliába. A pontosan illő vagy kicsit bővebb fólia jobb, mint az, amelyik feszül.
A régi fóliák cseréje
Régen a PVC nagyon elterjedt volt a fotóalbumokban, és hírhedtek az öntapadós, mágneses albumok is, ahol a fotókat ragadós oldalra tették egy fólia alá. Ha vannak régi albumaid vagy mappáid, nézd át őket kritikus szemmel. Itt az ideje a cserének, ha:
- a fólia ragacsos, zsíros vagy homályos tapintású;
- a műanyag megsárgult vagy szaga van;
- azt látod, hogy a fotók hozzátapadtak a műanyaghoz, vagy lenyomat marad a műanyagban;
- a fólia beszakad a lyukaknál, és az oldal megereszkedik.
Óvatosan vedd ki az oldalakat és a fotókat. Ha egy fotó beragadt, ne húzd: az egy nyugodt délutánra való feladat, saját módszerrel. Ami kijön, azt csúsztasd új polipropilén vagy poliészter fóliába. A régi fóliákat dobd ki, vagy legfeljebb bélyegzőkhöz vagy nem fotó jellegű anyagokhoz használd.
Ha már úgyis mindent átrendezel, ez jó alkalom arra is, hogy beszkenneld az oldalaidat. Így akkor is megmaradnak, ha egy fólia egyszer cserben hagy.
Kérdések a témában
Milyen műanyag biztonságos a fotókhoz és a scrapbook-oldalakhoz?
A polipropilén, a poliészter és a polietilén biztonságos. A PVC-t jobb elkerülni, mert lágyítók válhatnak ki belőle, és ezek károsíthatják a fotókat.
Honnan tudom, hogy egy lapvédő fólia PVC-mentes?
Nézd meg, szerepel-e a csomagoláson a PVC-mentes felirat, vagy a PP, PET, PE jelölés, illetve hogy az újrahasznosítási szám 5, 1, 2 vagy 4-e. A 3 PVC-t jelent. A PVC-nek gyakran olyan a szaga, mint egy pancsolómedencének vagy zuhanyfüggönynek, és zsíros vagy gumiszerű a tapintása.
Mikor kell lecserélni a régi lapvédő fóliákat?
Ha a fólia ragacsos, zsíros, homályos vagy sárga, műanyagszagú, vagy ha a fotók hozzátapadtak a műanyaghoz. Ha egy fotó beragadt, ne húzd meg.
Túl légmentesek a lapvédő fóliák a fotóknak?
Általában nem: a teteje vagy az oldala nyitott, és a stabil műanyagok maguk nem bocsátanak ki semmit. Kockázatot csak a fóliába kerülő nedvesség jelent, ezért hagyd teljesen megszáradni az oldalakat, mielőtt fóliába csúsztatod őket.


