Milyen papírt válassz: cardstock, mintás papír és grammsúly

A hobbiboltban minden papír egyformának tűnik, aztán otthon kiderül, hogy a háttér hullámos lesz a ragasztótól, vagy a képeslap ernyedten lóg. A papír minden oldal alapja, és néhány fogalom ismeretében sokkal tudatosabban választhatsz. Itt megtudod, mi a különbség a cardstock és a mintás papír között, mit jelentenek a grammok a címkén, és mikor elég jó az olcsó papír is.

Cardstock és mintás papír

A cardstock erős papír: vastagabb a nyomtatópapírnál, de vékonyabb a kartonnál. Általában egyszínű, néha struktúrás, például vászonmintás vagy finoman bordázott. Az oldal alapjaként használod, fotók alá kerülő matként (egy papírkeret, amitől a fotó jobban kiemelkedik), címkékhez, feliratokhoz, és mindenhez, aminek tartásosnak kell maradnia.

A mintás papír, más néven patterned paper vagy scrapbook papír, a nyomott mintás papír: virágok, kockák, pöttyök, szövegek, várostérképek. Vékonyabb a cardstocknál, és a hangulat megteremtésére való. Háttérnek, rétegnek, csíkoknak és kivágott formáknak használod.

A kettő kiegészíti egymást. Gyakori felépítés: cardstock alap, rajta egy lap vagy csík mintás papír, a fotó pedig egyszínű cardstock maton. Az egyszínű papír nyugalmat ad, a mintás papír elmeséli a történetet.

Figyelj: a csomagoláson lévő név nem mindig árulja el, milyen vastag a papír. Egyes mintás papírok valójában könnyű cardstockok, mások alig vastagabbak a sima papírnál. Ezért nézd meg a feltüntetett súlyt.

Mit jelent a grammsúly

A papír súlyát gramm per négyzetméterben adják meg: g/m². Egy 80 g/m²-es lap 80 grammot nyomna, ha pontosan egy négyzetméteres lenne. A sima nyomtatópapír általában ekörül van, a cardstock bőven a duplája.

Minél nagyobb a szám, annál vastagabb és merevebb általában a papír. De ez súly, nem vastagság. Két azonos súlyú papír tapintása is eltérhet: a kraftpapír például merevebbnek tűnhet egy ugyanolyan grammsúlyú, szaténosan sima papírnál, mert másképp készül. Ezért egyes gyártók egy lap vastagságát is megadják, mikronban vagy milben.

Irányelvként:

• 80–100 g/m²: nyomtatópapír, piszkozatokhoz, sablonokhoz és ráragasztott journalinghoz.
• 120–170 g/m²: mintás papír és vékony rétegek, csíkok, kivágott formák és hajtogatás.
• 200–250 g/m²: átlagos cardstock, oldalalapokhoz, matokhoz, képeslapokhoz és kistancolt formákhoz.
• 270–300 g/m² és afölött: extra erős, borítókhoz, dobozkákhoz, sokrétegű képeslapokhoz és minialbumokhoz.

Minél több réteg, ragasztó és embellishment (díszítés, például gomb, matrica és virágocska) kerül egy oldalra, annál erősebb alap kell. Egy vékony lap minden meghajlik, amint felemeled.

Ugyanakkor nem akarsz mindent vastagra csinálni. Egy csak nehéz papírból álló album rosszul csukódik, és otromba lesz. Minialbumnál ezért erős oldalakat kombinálsz vékonyabb dekorpapírral, hogy a hajtások és a gerinc bírják.

Ha vágóplotterrel vagy stancgéppel dolgozol, nézd meg, mit bír a géped. A nagyon vastag papírt nem mindig vágja át szépen. Fordítva pedig a nagyon vékony papír elszakadhat a finom formáknál.

Vékony papír hullámosodás nélkül

A vékonyabb papír hamarabb meghúzódik a nedves ragasztótól. Ilyenkor használj belőle minél kevesebbet, és oszlasd el jól, vagy válassz kétoldalú ragasztószalagot rolleren. A frissen ragasztott lapot tedd pár órára egy halom könyv alá, így simán szárad meg.

Ha festékkel, tintával és vízzel dolgozol, a sima mintás papír nem elég. Ehhez nagyjából 250–300 g/m²-es akvarellpapírt vagy mixed media papírt használj.

Egyoldalas, kétoldalas és átszínezett

A mintás papír egy- vagy kétoldalas nyomású. Az egyoldalas gyakran kicsit olcsóbb és kényelmes: rögtön tudod, melyik a hátoldal, ahová a ragasztó kerül. A kétoldalas papír két oldalán más, egymáshoz illő minta van. Ez akkor hasznos, ha mindkét oldal látszik: füleknél, borítékoknál, zászlófüzéreknél és hajtott képeslapoknál. Ráadásul tulajdonképpen két lapot kapsz egyben.

Cardstocknál figyelj arra, hogy átszínezett-e, angolul core dyed. Ilyenkor a papír teljes vastagságában színes. A sima színes cardstocknak néha fehér a belseje, ami látszik, amint eltéped vagy csiszolod a szélét, vagy embosszoló mappát használsz. Az átszínezett papírnál a szín a szélén is ugyanolyan marad. Ha viszont épp ezt a kontrasztot szeretnéd, a fehér belsejű papír szép a tépett és csiszolt szélekhez.

Papírkollekció vagy különálló lapok

A kollekció egy tervezési vonal papírjaiból álló sorozat, azonos színekkel és stílussal. Összeillenek, így neked nem kell fejtörést okoznia az összeválogatásnak. Tömbként kapható, ahol a lapok az egyik oldalukon le vannak ragasztva, vagy különálló lapok készleteként egy tasakban.

Egy ilyen tömb ideális, ha most kezded, vagy egy nagy, egységes hangulatú albumot szeretnél. A kockázat: gyakran van benne néhány lap, amit sosem használsz. Aki már egy ideje scrapbookol, ezért gyakran inkább különálló lapokat vesz, amelyek pontosan illenek az épp aktuális fotókhoz. Ezek laponként drágábbak, de kevesebb marad meg.

Egy jól működő középút: válaszd ki a színeket a fotóid alapján, vegyél egy kis halmot három-négy színben, mindegyikből néhány lapot, és egészítsd ki fehér, fekete és kraft színű egyszínű cardstockkal. A fehér mindig hamarabb fogy el, mint gondolnád.

A méretekről: a klasszikus méret 30,5 × 30,5 cm (12 × 12 hüvelyk). A 15 × 15 cm-es (6 × 6 hüvelykes) tömbök jók képeslapokhoz, matokhoz és minialbumokhoz, mert a minták kisebbre vannak nyomva. Hogy melyik albumméret illik hozzád, arról egy külön cikkben olvashatsz.

Kraft, vellum és más különleges papírok

A kraftpapír az a barna, kicsit érdes papír, amit a csomagolópapírról és a papírzacskókról ismersz. Cardstockként elnéző alap: szinte minden szín és minta jól mutat rajta. Figyelj, mert a hátoldala néha más árnyalatú, mint az előlapja, és nézd meg a címkén, hogy savmentes-e, mert nem minden barna papír az.

A vellum áttetsző papír, kicsit olyan, mint a pauszpapír. Lágy, párás réteget ad egy fotó vagy minta fölé, és szép címekhez és borítékokhoz. A nehézséget a ragasztó jelenti: átlátszik rajta. Ezért a vellumot olyan helyen ragaszd, ahová valami átlátszatlan kerül rá, vagy rögzítsd bradsszel (papírszegeccsel), tűzőkapoccsal, varrással vagy egy csík washi tape-pel.

Ezenkívül találsz még:

• Glitteres és metálfényű papírt, apró hangsúlyokhoz, például egy címhez vagy egy dátum mögötti körhöz. Nagy felületen hamar túl harsány lesz.
• Dombornyomott vagy struktúrás papírt, például vászonmintásat vagy apró pöttyöset. Szép természetes vagy vintage oldalakhoz, de finom bélyegzésre kevésbé alkalmas.
• Sima cardstockot, ez a legjobb finom vonalú bélyegzőkhöz és íráshoz.
• Akvarellpapírt mindenhez, amihez sok víz kell.

Az iskolában a gyerekek által használt színes papír olcsó, de a színei gyorsan kifakulnak. Egy hosszú életűnek szánt albumhoz nem jó választás.

Elég jó az olcsó papír?

Néha igen. Gyakorláshoz, sablonokhoz, egy első képeslaphoz vagy egy sokat használt journalhoz a budget papír tökéletes. Többet mersz vele kísérletezni, és ez az elején sokat ér.

Egy megőrzendő albumnál vagy ajándéknál más a helyzet. A nagyon olcsó készletek ismert hátrányai:

• A papír vékony, és hullámos lesz a ragasztótól.
• A nyomat elmosódott, vagy a színek fakók.
• Egy tömbben csak egy-két lap van, ami igazán tetszik.
• Nincs rajta feltüntetve, hogy savmentes-e, így nem tudod, hogyan fog kinézni évek múlva.

Tapintsd meg a lapot, tartsd a fény felé, és nézd meg a súlyt a csomagoláson. Egy erős, élesen nyomott lap egy kedvező árú készletből is lehet remek, egy hajszálvékony lap egy drága tömbből viszont nem. Inkább néhány jó lap, mint egy halom, amit sosem használsz.

Ha olyan papírt szeretnél, ami nem károsítja a fotóidat, keresd a címkén a savmentes és ligninmentes jelölést. Hogy ez pontosan mit jelent, és mikor számít, arról egy külön cikkben olvashatsz.

Saját nyomtatás

Digitális papírt is vehetsz, és kinyomtathatod magad. Ilyenkor nézd meg, mit bír a nyomtatód: sok otthoni nyomtatónak van súlyhatára, lézernyomtatónál pedig a toner a nagyon vastag papírról néha leválik. Előbb tesztelj egy lapon, és a legélesebb nyomatért válassz sima papírt. Olvasd el a licencet is, mert nem minden mintát használhatsz bármire.

Így kezdj hozzá

Akinek még semmije sincs, kevéssel is beérheti: egy halom nagyjából 200–250 g/m²-es fehér cardstock, egy kevés fekete és kraft, és egy mintás papírtömb, aminek a színeit szépnek találod a fotóidhoz. Ezekkel elkészíted az első oldalaidat, és magától rájössz, melyik papírt szereted a kezedben tartani. Végül ez az érzés a legjobb útmutató.