Szabad ezt használni? Szerzői jog scrapbookereknek

Találsz egy gyönyörű illusztrációt az interneten, egy verset, ami pontosan azt mondja, amit érzel, vagy egy digitális kitet, amit ingyen letölthetsz. Csak úgy felteheted az oldaladra? A saját albumodban ez általában nem gond. Akkor válik bonyolultabbá, ha megmutatod az oldalt, vagy pénzt keresel vele. Az alábbiakban közérthetően leírjuk, nagyjából hogyan működik ez Hollandiában és az Európai Unió többi részén.

Először az alapok

A szerzői jog magától keletkezik. Aki eredeti művet alkot, például fotót, rajzot, verset vagy papírmintát, annak automatikusan jogai vannak rá. Nem kell copyright jelet tenni mellé, és sehol sem kell regisztrálni. Csak az alkotó, vagy az, aki átvette a jogait, dönti el, ki másolhatja le és ki teheti nyilvánossá a művet.

Hollandiában és az Európai Unió többi részén ez a jog az alkotó halála után hetven évig tart. Utána a mű szabad, ez az úgynevezett közkincs. Egy 1850-es metszetet vagy egy rég elhunyt költő versét tehát elvileg használhatod. Egy ilyen régi mű friss fordítása, kiadása vagy átdolgozása viszont még maga is védett lehet.

Figyelj: egy régi műről készült új fotóra vagy szkennelésre néha külön feltételek vonatkozhatnak, például annak a weboldalnak a feltételei, ahol megtalálod. Sok múzeum és archívum szándékosan tesz fel közkincsnek számító képeket szabad felhasználásra. Ezek biztonságos helyek a kereséshez.

Személyes vagy kereskedelmi felhasználás

Ez a legfontosabb különbség, és szinte minden licencben, amivel találkozol, ez is szerepel.

Személyes felhasználás minden, amit magadnak készítesz, anélkül hogy bármit keresnél vele: a saját albumod, a journalod, egy kis ajándék egy barátnődnek. A holland törvény megengedi, hogy saját gyakorlásra, tanulásra vagy használatra másolatot készíts, amíg nem keresel vele pénzt. Ez nem érvényes, ha a másolat egyértelműen illegális forrásból származik. Ha a saját albumodhoz kinyomtatsz egy képet, az általában ide tartozik. Ha egy általad vett magazinból beragasztasz egy képet a könyvedbe, az nem is másolás: egyszerűen csak a papírt használod.

Kereskedelmi felhasználásról akkor beszélünk, amikor közvetlenül vagy közvetve pénz is szerepet játszik. Ilyen például, ha oldalakat vagy képeslapokat árulsz, megrendelésre készítesz albumot, mások anyagával tartasz workshopot, vagy a munkáiddal egy kis boltot vagy fiókot népszerűsítesz. Ilyenkor biztosnak kell lenned abban, hogy mindent, ami rajta van, jogod van így felhasználni.

A kettő között van egy szürke zóna: amikor online megmutatod az oldaladat. Nem keresel vele semmit, de valaki más munkáját nyilvánossá teszed. Erről lentebb bővebben.

Fotók és képek az internetről

Attól, hogy el tudsz menteni egy képet, még nem használhatod szabadon. Szinte mindennek, ami online van, van egy alkotója, akit jogok illetnek. A saját albumodba egy kép kinyomtatása általában nem gond. Ha meg akarod osztani vagy el akarod adni az oldalt, inkább ezeket válaszd:

• Közkincsnek számító képek múzeumoktól, archívumoktól és könyvtáraktól.
• Creative Commons-licences képek. Nézd meg, melyik változat: néha meg kell nevezned az alkotót, néha semmit sem módosíthatsz, vagy nem használhatod kereskedelmi célra.
• Stockfotók olyan licenccel, ami illik ahhoz, amire használni szeretnéd. Nem minden stocklicenc engedi meg, hogy eladott termékeken használd.
• A saját fotóid, rajzaid és szkennelt anyagaid. Ezekkel mindig jól jársz.

A magazinokból kivágott képek is védettek, még ha meg is vetted az újságot. A papírt úgy használod, ahogy akarod, de a kép az alkotóé marad. Ugyanez igaz a washi tape-re és a designpapírra: vághatod, ragaszthatod, beépítheted, de ha egy mintát beszkennelsz, és újra kinyomtatod matricaként vagy képeslapként, az már másolás.

Kollázsoknál gyakran hallani, hogy elég, ha eléggé megváltoztatod a képet. Ez nem kőbe vésett szabály. Ha csak kicsinyíted, elforgatod vagy háttérre teszed, az semmin sem változtat, és egy átdolgozás is az alkotó jogai alá eshet még. Hogy mennyit kell változtatni, azt nem lehet százalékban megadni. Mindenhez, amit eladsz: olyan anyagot használj, amiről biztosan tudod, hogy szabad.

Ha egy fotón felismerhető személy szerepel, akkor a szerzői jog mellett az ő magánszférája is számít. Erről egy külön cikk szól.

Idézetek és versek az oldaladon

Egy dalból vagy versből vett sor kedvelt cím vagy journaling mondat. A szövegek is védettek, amíg az író él, vagy ha hetven évnél rövidebb ideje hunyt el.

A saját albumodban ez nyugodtan mehet. A megosztott oldalaknál kicsit bonyolultabb a helyzet. Az idézés joga megengedi, hogy egy műből átvegyél egy részletet, de ez főleg ismertetésre, kritikára vagy magyarázatra szolgál, a forrás megjelölésével. Egy teljes vers díszítésként egy online feltett oldalon nem esik csak úgy ide. Hogy egy rövid sor ide tartozik-e, az a helyzettől függ.

Ami biztonságos:

• Mondások és szólások, amelyek már generációk óta járnak szájról szájra.
• Olyan írók versei és mondásai, akik több mint hetven éve hunytak el.
• A saját szavaid. Sokszor úgyis ezek a legszebbek az oldaladon.

Ha idézetet használsz, mindig nevezd meg az írót. Ez illendő, és így senki sem hiszi, hogy a szavak tőled származnak.

Digitális kitek és printable-ök licencei

A digitális kiteknél, papírcsomagoknál és printable-öknél általában feketén-fehéren le van írva. A letöltésben gyakran van egy fájl a felhasználási feltételekkel, például readme vagy license néven. Olvasd el, és tedd ugyanabba a mappába, mint a fájlokat, hogy később is tudd, mi kitől származik, és mit szabad vele csinálni.

A rövidítések, amelyekkel találkozni fogsz:

• PU (personal use): csak saját használatra. Megrendelésre készült albumokhoz vagy eladott termékekhez nem.
• CU (commercial use): olyasmit is készíthetsz vele, amit eladsz, az adott licenc feltételein belül.
• S4H vagy S4O (scrap for hire, scrap for others): albumokat vagy oldalakat készíthetsz vele másoknak, akár pénzért is.

Szinte minden licencnek ugyanaz a szigorú határa: magukat a fájlokat soha nem adhatod tovább, nem oszthatod meg és nem adhatod el. Akkor sem, ha ingyen kaptad őket. Ha egy barátnőd is szeretné ugyanazt a kitet, küldd el oda, ahol te találtad.

Egyes alkotók azt kérik, hogy tüntesd fel a nevüket, ha az ő anyagukkal készült munkát mutatsz meg vagy adsz el. A digitális oldalaknál ezt creditelésnek hívják. Neked kis fáradság, az alkotónak fontos.

Mások mintáival készült oldalak megosztása

Egy márka designpapírját, matricáit és kivágóformáit használtad, és meg szeretnéd mutatni az oldaladat. Ez gyakran előfordul, és sok gyártó kifejezetten örül neki. A saját oldaladat osztod meg, nem magát a mintát külön.

Amit ne csinálj:

• Ne oszd meg nyilvánosan egy könyvből vagy fizetős tanfolyamról származó mintákat, vágófájlokat, sablonokat vagy útmutatókat. A képeslapot vagy az oldalt mutasd meg, ne a mögötte lévő mintát.
• Ne szkennelj be különálló papírokat vagy fájlokat, és ne kínáld fel őket letöltésre.
• Ne mutass meg egy szinte pontosan lemásolt oldalt úgy, mintha a te ötleted lett volna. Nevezd meg az oldalt vagy az alkotót, aki inspirált.

Ha olyan oldalt osztasz meg, amelyen egy internetről kinyomtatott kép van, az szigorúan véve más munkájának nyilvánossá tétele, amihez elvileg az alkotó engedélye kell. Sok alkotónak nincs ellene kifogása, ha megnevezed, de ezt ők maguk döntik el. Ha egy alkotó arra kér, hogy vegyél le valamit, tedd meg azonnal, vita nélkül.

MI-vel készült képek: mit szabad és mit nem?

MI-programokkal pár másodperc alatt készíthetsz illusztrációt vagy hátteret. Még sok minden bizonytalan, de néhány dolgot hasznos tudni.

Hogy egy MI-vel készült kép védett-e, az attól függ, mennyi emberi kreatív döntés van benne. Európában a szerzői joghoz olyan mű kell, amely egy ember saját kreatív döntéseit mutatja. Egy szinte teljesen a gép által létrehozott kép ezért valószínűleg nem védett, bár ez még nem mindenhol tisztázott. Így te magad sem tarthatsz rá igényt.

Ami viszont számít, azok a program feltételei. Ezek határozzák meg, hogy kereskedelmi célra használhatod-e a képeket. Olvasd el őket, mielőtt eladnál valamit egy MI-vel készült képpel, és nézd meg annak a helynek a szabályait is, ahol árulsz.

Ne kérd egy MI-programtól, hogy egy ismert, élő illusztrátor stílusában készítsen valamit, vagy hogy felismerhető szereplőt vagy logót rajzoljon. Ez kényes kérdés, és egy szereplő vagy márka védett marad, bárki rajzolja is.

Ha kiteket vagy printable-öket veszel, egyre gyakrabban látod, hogy az alkotók feltüntetik, ha MI-t használtak. Ha te magad osztasz meg vagy adsz el MI-vel készült képeket, jól teszed, ha te is jelzed.

És még valami: egy emlékekkel teli albumba igazi fotók valók. Egy generált fotó egy olyan pillanatról, ami sosem így történt, nem illik egy valódi pillanatokról szóló könyvbe. Díszítésnek vagy háttérnek az MI elmegy, emléknek nem.

Gyors ellenőrzés

Mielőtt felhasználnál valamit, tedd fel magadnak három kérdést. A saját könyvemben marad, vagy megmutatom, esetleg eladom? Kié, és az alkotója több mint hetven éve halt-e meg? És mi áll a licencben? Őrizd meg a licenceket, nevezd meg az alkotókat, és ha bizonytalan vagy: készítsd el magad, vagy kérdezz rá.

Ez általános tájékoztatás, nem jogi tanácsadás. Ha bizonytalan vagy, kérj engedélyt az alkotótól, vagy fordulj jogászhoz.