Hogyan válassz jegyzetfüzetet, amin nem üt át a tinta

A legszebb tolladdal írod meg az új journalod első oldalát. Lapozol, és ott van minden még egyszer, tükörírásban. Aki töltőtollal, filcekkel vagy egy kis festékkel dolgozik, ismeri ezt. A jó hír: nagyrészt megelőzheted, ha tudod, mire figyelj, és ha tesztelsz, mielőtt belekezdesz.

Három probléma, amelyek hasonlítanak egymásra

A scrapperek és a journalozók gyakran egy kalap alá veszik őket, pedig három különböző dologról van szó. Érdemes megkülönböztetni őket, mert a megoldás is más.

• Átlátszás (angolul ghosting vagy show-through): a túloldali szöveget árnyékként látod a papíron keresztül. A tinta nem ment át a lapon, a papír egyszerűen kicsit vékony vagy enyhén áttetsző. Gyakran nyugodtan írhatsz rá.
• Átütés (bleed-through): a tinta tényleg átszívódott a papíron, és foltokként vagy vonalakként megjelenik a hátoldalon. Néha még az alatta lévő oldalon is. A hátoldal így gyakorlatilag már nem használható.
• Szétfutás (feathering): a tinta a papír rostjai mentén szétkúszik, ezért a vonalaid szőrösek lesznek, nem élesek. Ez az előlapon történik, akkor is, ha semmi nem üt át.

És ott van még a szó szerinti átnyomódás: kemény tollal és erős kézzel domborulatot nyomsz a következő lapokba. Ez ellen a leggyorsabban egy kartonlap vagy egy külön írólap segít az oldal alatt.

Mire figyelj a papírnál

Az első, amit mindenki megnéz, a papír súlya, más néven grammsúlya: négyzetméterenkénti tömege grammban. Sok ismert jegyzetfüzet 70–80 g/m² körül van, némelyik 90 vagy 100 g/m²-ig megy. A vastagabb papír kevésbé látszik át. Egy gyakran hallott ökölszabály az átlátszás ellen a 90 g/m² vagy több, de ez csak irányelv.

A grammsúly azonban nem minden. A tapasztalt journalozók újra és újra azt veszik észre, hogy a vékony papír néha jobban teljesít, mint a vastag. A különbség az enyvezésben és a felületkezelésben van. A jól enyvezett vagy enyhén bevont papír a tintát a felületén tartja ahelyett, hogy beszívná. Ettől éles vonalakat és kevés átütést kapsz, alacsony súlynál is. Erre gyakran a vékony japán planner- és jegyzetpapírt hozzák példának: leheletvékony, mégis sok töltőtollal jól bírja. Ez viszont papírfajtánként és kivitelenként eltér, úgyhogy teszteld.

Figyelj a színre is. A krémszínű vagy enyhén tört fehér papíron kevésbé feltűnőek az árnyékok, mint a hófehéren. Aki pedig mindent beszkennel, az a szkennen gyakran erősebbnek látja az átlátszást, mint a valóságban.

Papír töltőtollhoz, filcekhez és akvarellhez

Hogy mi a jó, az attól függ, mit csinálsz vele. Nincs olyan jegyzetfüzet, amely mindent bír.

Töltőtollhoz sima, jól enyvezett papír kell. A nedves tinta és a széles hegy a legnehezebb eset; finom heggyel és szárazabban író tintával többféle papíron is boldogulsz. A sötét tinta látszik át a legjobban. A zselés és a golyóstollak általában alig ütnek át, bár az erős nyomás nyomot hagyhat.

A filcek más tészta. A vízbázisú szövegkiemelők és brush penek vékony plannerpapíron hamar átütnek. Az alkoholos filcek szinte minden átlagos jegyzetfüzetpapíron átütnek. Ilyenkor mindig tegyél alá egy lapot, és számíts rá, hogy a hátoldal odavész, vagy válassz kifejezetten markerpapírt vagy erős cardstockot (vastag, merev papírt).

A bélyegzőtinta is ide tartozik. A híg, vízbázisú tinták, a dye tinták, könnyen átszívódnak. A pigmenttinta inkább a felületen marad, és vékony papíron általában kevesebb gondot okoz.

Az akvarell a legtrükkösebb. Az átlagos jegyzetfüzetpapír hullámosodik, és átengedi a festéket. Ha csak néha teszel egy kis hangsúlyt, festheted az egyik oldalt, a hátoldalt pedig üresen hagyhatod. Ha tényleg festeni szeretnél a journalodban, válassz mixed media- vagy akvarellpapíros vázlatfüzetet. Ez jóval nehezebb; a valódi akvarellpapír általában 200–300 g/m².

Laposan fekszik? Kötés és méret

Egy folyton becsukódó jegyzetfüzetbe nem kellemes írni. Főleg egy spread közepe táján, ahol a heti áttekintésnél pár nap eltűnik a gerincben.

Ezek a gyakori kötések:

• Varrott (cérnával fűzött ívek): egy kis használat után gyakran szépen laposan fekszik, és strapabíró.
• Ragasztott: olcsóbb, de gyakran visszarugózik, és sok nyitogatástól-csukogatástól szétjöhet.
• Spirál vagy gyűrűs: teljesen laposan fekszik, és körbe is hajtható. A gyűrűk viszont útban vannak, amikor a bal oldalra írsz.
• Kivehető lapos rendszer vagy traveler's notebook: magad választod a papírt, és kicseréled, ha nem válik be. Praktikus, ha többféle tollal és technikával dolgozol.

A boltban próbáld ki. Nyisd ki a füzetet középen, és engedd el. Nyitva marad, és gond nélkül tudsz írni egészen a hajtásig? Nyisd ki és csukd be a borítót is néhányszor, és érezd meg, stabil-e a gerinc.

A méretről: sok journalozónak az A5 a kellemes középút, elég nagy ahhoz, hogy dolgozz rajta, és elég kicsi ahhoz, hogy magaddal vidd. Minél többet ragasztasz bele, annál vastagabb lesz a füzet. Ilyenkor egy kivehető lapos rendszer több helyet ad, mert lapokat vehetsz ki belőle.

Így teszteld a papírt, mielőtt belekezdesz

Mindig tesztelj, mielőtt nekiállsz az első igazi oldaladnak. Így csináld:

1. Vedd elő a jegyzetfüzeted leghátsó oldalát vagy utolsó lapját.
2. Minden tollal, filccel és bélyegzővel, amit használni szeretnél, húzz egy vonalat, írj egy szót, és színezz ki egy kis foltot. Írd mellé a nevét.
3. Úgy nyomd, ahogy szoktad, és írj nedves, telt vonallal is, ne csak száraz húzással.
4. Hagyj mindent alaposan megszáradni.
5. Fordítsd meg a lapot, és nézd meg a hátoldalt meg az alatta lévő oldalt. Tartsd fény felé is.

Ha a boltban nem tudsz tesztelni, keress fotókat mások oldalainak hátoldaláról. És ne vegyél rögtön egy egész kupacot, amíg egyetlen füzetet sem próbáltál ki.

Mit tegyél, ha mégis átüt

Megtörtént, és nem akarod kidobni a füzetet. Nem is kell.

• Ragassz rá valamit. Egy darab designpapír, egy fotó, egy journaling kártya vagy egy kis boríték teljesen eltakarja az átütött hátoldalt. Sok journalozó épp egy új oldal kezdeteként használja.
• Ragassz össze két oldalt. Csak az előlapon dolgozz, és ragaszd hozzá a következő lapot. Az oldalad erősebb lesz, a folt pedig eltűnik.
• Dolgozz külön papíron. Rajzolj vagy fess egy külön lapra, és utána ragaszd be. Így már nem számít, milyen a jegyzetfüzeted papírja.
• Tegyél védőlapot az oldal alá, amikor filcekkel vagy festékkel dolgozol, hogy az alatta lévő oldal tiszta maradjon.
• A következő oldalakhoz válassz finomabb tollat, szárazabb tintát vagy sötétebb színt.
• Hagyd nyugodtan megszáradni a tintát, vagy itasd fel egy papírzsebkendővel, ha a papír lassan szív.

És néha az a legjobb, ha hagyod. Egy kis árnyék az előző napból hozzátartozik egy füzethez, amelyet tényleg használnak. Az átlátszó papír nem hibás. Egyszerűen vékony papír.