Szárított virágok és levelek a journalodban vagy albumodban

Egy árvácska a kertből, egy levél az erdei sétáról, egy kis virág a menyasszonyi csokorból. A természet olyat ad egy oldalnak, amit a papír nem tud: valódi. De sérülékeny is. Néhány jó szokással szép marad, és a könyv többi része sem látja kárát.

Milyen virágok és levelek alkalmasak

A lapos a legjobb barátod. A vékony, nyitott szirmú virágok szépen száradnak, és később simán fekszenek az oldalon. Ilyen például az árvácska, a nefelejcs, a boglárka, a százszorszép, a kis szellőrózsa, a finom fűfélék, a páfránylevelek és a különálló szirmok.

A vastag virágfejekkel, mint a rózsa, a bazsarózsa vagy egy egész tulipán, nehezebb a dolog. Egyenetlenül száradnak, sokáig nedvesek maradnak, és felpúposítják a könyvet. Szedd szét őket, és a szirmokat külön préseld, vagy a teljes virág helyett válassz egy bimbót.

Száraz napon szedd, amikor már felszáradt a harmat, és a virág épp kinyílt. A nedves vagy már elnyílt virág megbarnul és elernyed. A természetben pedig csak azt szedd le, amit szabad: természetvédelmi területeken és útszéleken néha védett fajok is nőnek. A saját kerted, egy csokor a piacról vagy egy ajándékba kapott csokor mindig biztonságos.

Virágpréselés könyvben

A legegyszerűbb módszer egyben a legjobb is. Kell hozzá egy vastag, nehéz könyv, amely egy darabig nélkülözhető, és olyan papír, amely felszívja a nedvességet.

1. Tegyél egy lap itatóspapírt, konyhai papírtörlőt vagy matt nyomtatópapírt a könyv egyik oldalára. A sütőpapír is működik, és nem ragad a virághoz, de nem szívja fel a nedvességet.
2. Rakd rá a virágokat úgy, hogy ne érjenek egymáshoz. A szirmokat hajtsd úgy, ahogy később látni szeretnéd őket, most még lehet.
3. Takard le egy második lap papírral, és csukd be a könyvet.
4. Tegyél rá még valami nehezet: néhány másik könyvet vagy egy kikapcsolt vasalót.
5. Irányadóként hagyd egy–három hétig száraz helyen, amíg a virágok papírszerűek nem lesznek. Néhány nap után cseréld ki a papírt, ha nyirkosnak érzed.

A papír fontos. Köztes réteg nélkül a nedvesség beszivárog a könyv lapjaiba, és azok foltosak lehetnek. Ezért ne olyan könyvet használj, amely kedves neked.

Ha gyakrabban préselsz, készíthetsz vagy vehetsz virágprést: két deszkát, a sarkokon csavarokkal, köztük kartonból és itatóspapírból álló rétegekkel. Az elv ugyanaz, csak egyenletesebb és gyorsabb. Léteznek mikrohullámú sütős vagy vasalós módszerek is. Ezek gyorsak, de nagyobb az esélye, hogy a virág megég vagy elszíneződik. Először olyan virággal próbáld ki, amelyhez nem ragaszkodsz.

Tényleg száraz?

Ez az a pont, ahol gyakran félremegy a dolog. Egy virág, amely kívülről száraznak tűnik, a közepén még tartalmazhat nedvességet. Ezt csak akkor veszed észre, amikor már néhány hete az albumodban van.

A jól kiszáradt virág papírszerű tapintású, már nem hajlik meg ernyedten, és nem érződik hűvösnek a bőrödön. Ha bizonytalan vagy, hagyd még egy hétig. Ez semmibe sem kerül, egy túl korán beragasztott virág viszont egy egész oldaladba kerülhet.

Megmarad a színe?

Őszinte válasz: nem teljesen. Minden szárított virág színe megváltozik. Van, amelyik világosabb lesz, más sötétebb vagy kicsit barnásabb. A kék, a lila és a sárga általában a legtovább kitart. A piros gyakran besötétedik, a fehér és a rózsaszín megsárgulhat vagy megbarnulhat.

Néhány dolog azért segít:

• Gyors szárítás. Minél gyorsabban távozik a nedvesség, annál több szín marad meg. Időben cseréld a papírt.
• Sötétben tárolás. A fény a szín legnagyobb ellensége. Egy csukva, szekrényben álló album tovább marad szép, mint egy nyitva, az ablakpárkányon heverő journal.
• Elfogadás. Ez a lágy, fakó megjelenés kifejezetten illik egy vintage vagy natúr hangulatú oldalhoz. Sok scrapper szebbnek is tartja, mint az élénk, friss színt.

Ha mindenképp meg akarod őrizni az eredeti színt, fotózd le a friss virágot, és ragaszd a kép mellé.

Rögzítés úgy, hogy ne törjön el és ne csússzon el

A szárított virágok törékenyek. Minden alkalommal, amikor kinyitod és becsukod a könyvet, hozzádörzsölődnek a szemközti oldalhoz. Ezért olyan módszert válassz, amely illik a könyvedhez.

• Vékony réteg ragasztó. A ragasztót az oldalra kend, ne a virágra, és óvatosan fektesd bele a virágot. Az átlátszóra száradó ragasztó működik a legjobban. A vastag pacák foltot hagynak.
• Átlátszó ragasztószalag. Egy csík a száron a helyén tartja a virágot anélkül, hogy teljesen be kellene ragasztanod. Washi tape (vékony japán papír ragasztószalag) is jó, szép, ha éppen a szalagot is meg szeretnéd mutatni.
• Kis ablak. Vágj ki egy kört vagy téglalapot az oldaladból, mindkét oldalon ragassz a lyukra átlátszó szalagot vagy fóliát, és tedd közéjük a virágot. Így két oldalról is megnézheted. A vágóvonalat ceruzával rajzold, ne tollal, hogy ki tudd radírozni a papír sérülése nélkül.
• Öntapadós fólia vagy laminálás. Tedd a virágokat egy darab könyvborító fólia ragadós oldalára, és takard le egy második darabbal, nagyjából egy-két centis szegéllyel. Így már nem csúszhatnak el, és alig törnek. Egy laminált kis virág egy kivágott ablakban képeslapon is szép megoldás.
• Egy réteg lakk vagy decoupage ragasztó a tetejére. Ez megerősíti a virágot, és fényes, szinte laminált hatást ad. Könyvjelzőn vagy borítón jól működik, de végleges.
• Kis boríték vagy tasak. Az igazán törékeny dolgokhoz, például egy csokorból származó rózsaszirómhoz, egy kis pergamin boríték vagy átlátszó tasak az albumodban a legbiztonságosabb. Kiveheted és megnézheted, anélkül hogy más oldalakhoz súrlódna.

Egy tipp, amely sokat számít: tegyél egy lap itatóspapírt vagy vékony áttetsző papírt a virágos oldallal szembe. Így nem dörzsölődnek a következő oldalpárhoz.

Természetes anyagok és savtartalom

A virágok és levelek nem archív anyagok. A növényi maradványok savakat és lignint tartalmaznak, azt az anyagot, amely a papírt is megsárgítja. Évek alatt elszíneződhetnek, és foltot hagyhatnak az alattuk lévő papíron.

A journalodban ez általában nem gond. Hozzátartozik a jellegéhez. Egy fotóalbumban viszont érdemes egy kis távolságot tartani.

• Ne hagyd, hogy a virágok fotókhoz érjenek. A fotó mellé ragaszd őket, ne rá vagy alá.
• Lehetőleg tedd őket egy külön darab cardstockra (erős, vastag papírra), amely pufferként szolgál.
• A kemény vagy hegyes dolgokat, például kagylókat vagy gallyakat, úgy helyezd el, hogy ne karcolhassák meg a fotókat, amikor becsukod az albumot.
• Az oldal többi részéhez savmentes papírt és fotóbiztos ragasztót válassz, ahogy mindig.

Penész és rothadás megelőzése

A penészt szinte mindig a nedvesség okozza: magában a virágban vagy abban a helyiségben, ahol a könyved áll.

• Csak azt ragaszd be, ami teljesen száraz. Egy még nedves virág egy csukott könyvben elrothad vagy megpenészedik.
• Friss virág vagy bogyó nem való albumba. Vastag szár, maghüvely és húsos levél sem, hacsak nem szárították ki alaposan.
• Száraz, egyenletes hőmérsékletű helyen tárold a könyvedet. Ne nyirkos pincében vagy hideg padláson.
• Időnként nézz bele a lapok közé. Ha fehér vagy zöld pihéket látsz, azonnal vedd ki a virágot, és szellőztesd ki az oldalt. Az apró rovarok, például a könyvtetű, szintén szeretik a növényi maradványokat.

Inkább nem igazi virágot? Szkenneld be vagy nyomtasd ki

Néha az igazi virág egyszerűen nem jó ötlet. Egy albumban, amelynek generációkon át ki kell tartania, olyan fotók mellett, amelyeket nem akarsz kockáztatni, vagy egy könyvben, amelyet gyakran forgatnak.

Ilyenkor tedd a préselt virágot a szkenner üveglapjára, és takard le egy fehér vagy fekete lappal. Az eredmény meglepően részletes: minden apró erezet látszik. A szkennelt képet kinyomtathatod szép papírra, kivághatod és beragaszthatod, mint bármelyik más képet. Kicsinyítheted, ismételheted vagy háttérként is használhatod.

Egy fotó a friss virágról ugyanilyen jól működik, és megvan az az előnye, hogy a szín stimmel. Így mindkét világ legjobbját megkapod: az igazi virág biztonságban egy kis borítékban, a kép pedig szabadon az oldalon.

Néhány ötlet a kezdéshez

• Herbáriumoldal: oldalanként egy faj, mellette a saját kézírásoddal a neve, a dátum és az, hogy hol találtad.
• Évszakoldal azzal, amit egy hónap alatt hazaviszel a kertből vagy egy sétáról.
• A kis virág egy esküvői vagy gyászcsokorból egy ablakban, az aznapi lap mellett.
• Saját készítésű papír: két réteg vékony teafilterpapír közé ragasztott szárított szirmokból enyhén áttetsző, egyedi karakterű lap lesz.

Kezdd néhány árvácskával a kertből és egy vastag könyvvel. Néhány hét múlva pontosan tudni fogod, milyenek lettek.