Journal készítése újrahasznosított anyagokból

Az újrahasznosított journal nem a boltban kezdődik, hanem a papírgyűjtőnél. A reggelizőpelyhes doboz, egy levél borítékja, a teád filtere: mind olyan papír, amelynek már van története. Egy kis előkészítéssel olyan könyv lesz belőle, amilyen sehol máshol nincs. Az ilyen könyvet gyakran junk journalnek hívják, szó szerint „kacatnapló”, bár ritkán néz ki így.

Milyen hulladék használható

Figyeld meg egy hétig tudatosan, mit dobsz ki. Látni fogod, mennyi használható papír fordul meg a kezedben. Néhány kategória, amelyet a scrapperek szívesen gyűjtenek:

• Borítékok, főleg a vastag vagy színes papírból készültek, és a banki borítékok belseje a kék vagy szürke mintájával. Egy boríték rögtön zseb is a laza kártyáknak.
• Kartondobozok: reggelizőpehely, keksz, tea és fogkrém dobozai. A szürke vagy barna belső oldaluk nyugodt háttér.
• Használt papír teafilterek. Szárítva és kiürítve maguktól foltosak és árnyaltak lesznek, mintha kézzel színezted volna őket.
• Régi könyvlapok, kották, térképek és naptárlapok.
• Csomagolópapír, ajándékcsomagoló és papírzacskók.
• Ruhacímkék és szalagok, üvegcímkék, a könyvek körüli papírszalagok, szórólapok és a csokor virághoz adott kis tájékoztató kártya.
• Belépőjegyek kirándulásokról, és olyan blokkok, amelyek nem hőpapírra vannak nyomtatva.
• Korábbi projektek maradékai: designpapír-csíkok, kivágott formák, egy matricaív maradéka.

Nem kell mindent megtartanod. Azt válaszd, aminek a színe, betűje vagy textúrája tetszik. Egy doboznyi „talán jó lesz valamire” leginkább megbénít.

Mi biztonságos és mi nem

Nem minden hulladék való könyvbe. Néhány dolgot jobb kihagyni vagy másképp kezelni:

• Zsír és étel. A pizzásdoboz, egy zsíros zacskó vagy egy szószos tálka kártevőket vonz, és olyan foltot hagy, amely később is átüt. Ami még ételszagú, annak nincs helye benne.
• Nedves vagy penészes papír. A penész átterjed a könyv többi részére. Ami dohos szagú vagy fekete pöttyös, az megy a kukába.
• Hőpapíros blokkok, vagyis a sima pénztárgépszalag, amely megfeketedik, ha megkaparod. Néhány év alatt elhalványul, és olyan anyagokat tartalmazhat, amelyeket jobb nem gyakran fogdosni. Fotózd le vagy szkenneld be a blokkot, ha meg akarod őrizni a tartalmát.
• Éles szélek. A teafilterek fémkapcsait, a fóliacsomagolás vágott szélét vagy a kemény peremű műanyagot vedd le, vagy csiszold simára.
• Fényes bevonatú karton és műanyag fólia. Nem veszélyes, de a ragasztó rosszul tapad rá. Érdesítsd fel a felületét csiszolópapírral, vagy használj hozzá erősebb ragasztót.

Még egy dolog: a régi papír, az újságpapír és a sima karton többnyire nem savmentes. Megsárgulnak, és a mellettük lévő papírt és fotókat is elszínezhetik. Egy junk journalben ez gyakran épp a varázsa, de fontos eredeti fotót ne tegyél közvetlenül egy régi újság mellé.

Az anyagok tisztítása és előkészítése

Az előkészítés eltart egy darabig, de sok bosszúságot megspórolsz vele, amikor már ragasztasz.

A teafiltereket előbb hagyd teljesen megszáradni egy konyharuhán vagy rácson. Aztán óvatosan vágd le a kapcsot és a madzagot, nyisd fel a filtert az egyik oldalán, és rázd ki belőle a teát. Az utolsó morzsákhoz jól jön egy puha ecset. Utána akár röviden ki is vasalhatod őket alacsony fokozaton, így szépen laposak lesznek. A vékony filterpapír könnyen szakad; ragaszd egy darab vékony kartonra, ha erősebbet szeretnél.

A dobozokat és csomagolásokat a ragasztott illesztések mentén hajtsd szét. Töröld át őket száraz vagy enyhén nedves ruhával, és hagyd jól megszáradni, mielőtt elteszed. A ragasztócsíkokat és a ragasztószalagot szedd le, ahol lehet.

Ezután tegyél mindent egy éjszakára egy halom könyv alá. A lapos anyaggal sokkal könnyebb dolgozni, és a könyved is jobban csukódik majd.

A gyűjteményedet laposan és szárazon tárold egy mappában vagy dobozban, lehetőleg szétválogatva: kartont a kartonhoz, vékony papírt a vékony papírhoz, a kis darabokat egy tasakba.

Borító készítése kartonból

Egy erős doboz jó alap egy szép borítóhoz. Vastag könyvhöz erős kartont használj, például vékony hullámkartont vagy két egymásra ragasztott réteget. Kis vagy vékony könyvhöz elég egy reggelizőpelyhes doboz vékonyabb kartonja is.

1. Határozd meg a lapjaid méretét, és adj hozzá körben fél centimétert. Így a borító kicsit kilóg, és védi a papír széleit.
2. Vágj ki két fedőlapot erre a méretre egy éles késsel és vonalzóval, vágóalátéten.
3. Vágj egy gerincet: egy kartoncsíkot, amely olyan magas, mint a fedőlapok, és olyan széles, amilyen vastag a lapjaid kötege.
4. Tedd egymás mellé a három részt úgy, hogy a fedőlap és a gerinc között pár milliméter hely maradjon. Ez a rés a zsanér, enélkül nem nyílik ki a könyved.
5. Vond be az egészet egyetlen darab erős papírral, például csomagolópapírral, egy régi térképpel vagy egy darab anyaggal. Hagyj körben két centiméter ráhagyást, vágd le ferdén a sarkokat, és hajtsd be a széleket.
6. Belül ragassz egy előzéklapot a behajtott szélekre. Ettől rendezett lesz, és megerősíti a zsanért.

Hagyd a borítót egy éjszakán át száradni egy súly alatt. Ha néhány füzetből (hajtott lapok kis kötegeiből) kötöd a könyvet, szúrd ki a lyukakat a gerincen, és varrd be őket. Ha egyszerűbbet szeretnél, lyukassz lyukasztóval, és kösd össze karikával vagy szalaggal. A cérnával való kötésről külön cikk jön majd.

A külsejét akár úgy is hagyhatod, ahogy van. Egy dobozból készült borítónak, amelyen még ott egy félig látszó logó, megvan a maga bája.

Újrahasznosított és új anyagok kombinálása

A journalnek nem kell száz százalékban hulladékból állnia. Épp a keverék teszi használhatóvá.

Új, savmentes papírt vagy cardstockot (erős alappapírt) ott használj, ahol számít: fotó alá, olyan szöveghez, amelyet tényleg olvasni szeretnél, és olyan oldalakhoz, amelyeket sokáig meg akarsz őrizni. Az újrahasznosított anyag kerülhet köréjük, háttérnek, zsebnek vagy a szél menti csíknak.

Ha különleges fotóról van szó, ragassz be egy másolatot, az eredetit pedig tedd el külön. Így mindegy, mit csinál idővel a régi papír.

Váltogasd a vastagságot is. A csak vékony papírból álló könyv lötyögős, a csak kartonból álló nem csukódik be. Gyakran jól működik az a ritmus, hogy egy erős oldal, néhány vékony, aztán egy boríték.

Vigyázz a nedves technikákkal. A festék, a sok ragasztó vagy a tea hullámossá teszi a papírt. Vékony rétegben ragassz, hagyj mindent jól megszáradni, és száradás közben tedd a könyvet súly alá.

Maradékok és matricák elhasználása

A maradékok külön tudományt jelentenek. Aki egy nagy dobozba dobja őket, ritkán használja még fel. Két szokás segít:

• Vágd őket rögtön fix méretre. A 10 × 15 cm-es vagy 7,5 × 10 cm-es kártyák beleférnek a pocket oldalakba, és journalingkártyának is jók. Kerekítsd le a sarkukat, és máris van egy használatra kész kis kötegben.
• Készíts belőlük saját embellishment- (díszítő-) készletet. A legszebb darabokból stancolj vagy vágj ki formákat, például virágokat, címkéket és köröket, és tartsd őket együtt egy tasakban.

A keskeny csíkokat ragaszd egymás mellé egy oldal szélén, tarka szegélyként. A kis fecnikből kollázs lesz: ragaszd fel őket összevissza egy lapra, és később vágj ki belőle négyzeteket vagy címkéket.

Egy matricaív utolsó darabját, a megmaradt különálló betűket és azt az egy matricát, amely semmihez sem illik, gyűjtsd össze egy sütőpapíron vagy egy régi matricaív hátoldalán. Egy junk journalben épp ezek a magányos darabok találják meg jól a helyüket.

Hol kezdd

Ne az egész könyvvel kezdd. Először készíts néhány különálló oldalt abból, amit ezen a héten gyűjtöttél, és nézd meg, mi tetszik. Válassz négy-öt darabot, egyik kapja a főszerepet, a többit ragaszd köré. A könyv magától nő, és nyugodtan lehet egy kicsit rendetlen. Pont ez a lényeg.