Ugrás a tartalomhoz
Összes cikk
Technikák · 5 perc olvasás

Borítékok, fülek és rejtett journaling a scrapbookban

Túl sok a fotó, a történet nem mindenkinek szól, vagy van egy jegyed, amit nem akarsz beragasztani? Zsebekkel, fülekkel és tagekkel plusz helyet csinálhatsz az oldaladon.

Borítékok, kraftpapír tagek és krémszínű kártyák egymás mellett fekete alapon
Fotó: PNW Production · Pexels

Néha egyszerűen nem fér el. Van nyolc szép fotód, és hely csak háromnak. Vagy le akarsz írni valamit, ami nem szól mindenkinek, aki átlapozza a könyvet. Vagy ott van egy jegy, egy blokk vagy egy kagyló a strandról, amit nem akarsz csak úgy odaragasztani. A zsebek, fülek és tagek ezt megoldják. Az oldalad kap egy második réteget, és aki kinyitja a könyvet, annak lesz mit felfedeznie.

Zseb vagy kis boríték az oldaladon

A zseb egy kis tasak, ami három oldalon le van ragasztva, egy oldalon pedig nyitott. Készítheted cardstockból (vastag, egyszínű papírból), designpapírból egy darab kartonnal a hátoldalán, vagy egy kész könyvtári zsebből. Egy sima boríték is tökéletesen működik.

Így készítesz egyet:

  1. Vágj ki egy téglalapot, ami kicsit szélesebb annál, amit bele szeretnél tenni.
  2. Tegyél kétoldalú ragasztószalagot három oldalra, a tetejét hagyd szabadon.
  3. Ragaszd a zsebet az oldalra, és nyomd le jól a széleit.

Ha erősebbet szeretnél, a széleit le is varrhatod varrógéppel vagy kézzel. Ráadásul ez jól is mutat.

A borítékot a hátoldalával ragaszd az oldalra. A fülét ne ragaszd le, mert akkor később nem tudod kinyitni anélkül, hogy elszakadna. Egy matrica vagy egy papírdarab a fülön, ami csukott állapotban ráhajlik a borítékra, szépen zárva tartja, és jelzi, hogy van benne valami. Néhány szó az elején, például „nézz bele”, szintén segít.

Hangold össze a zsebet az oldallal. Egy virágokkal teli oldalon a virágmintás zseb alig tűnik fel, és pont ez a cél, ha egy kicsit el akarod rejteni a történetet.

Fülek a plusz fotóknak

A fül egy papírdarab, ami egy oldalon van rögzítve, és fel tudod emelni. Alatta egy második oldal van, anélkül hogy a könyv egy lappal vastagabb lenne.

A legegyszerűbb változat: tegyél alátétet a fotó alá egy cardstockdarabból, ami kicsit nagyobb a fotónál. Ragaszd a szöveget vagy egy második fotót az oldalra. Tedd rá az alátétes fotót, és csak a tetejénél ragaszd le. Ha felemeled a fotót, látod, mi van alatta.

Több hely kell? Akkor mehetsz tovább:

  • Kihajtható rész: egy papírcsík, ami kétszer olyan széles, mint az oldal; félbehajtod, és a szélénél leragasztod. Kihajtva elfér rajta egy panorámafotó.
  • Betétlap: egy fél vagy kisebb lap, amit két oldal közé ragasztasz be, vagy egy csíkkal a szélénél rögzítesz.
  • Kihúzható fotó: egy nagy fotó egy zsebben, amit teljesen kicsúsztatsz, hogy jól megnézhesd.

A fülnél figyelj az irányra. A felfelé nyíló fül magától visszaesik. Az oldalra nyíló fül lapozáskor beakadhat. Egy kis szalaghurok vagy egy gomb segít, hogy meg tudd fogni.

Rejtett journaling

Sok scrapper ismeri ezt: le akarsz írni valamit, de nem illik bele a dizájnba. Vagy a történet túl személyes ahhoz, hogy nyíltan az oldalon legyen. Egy nehéz időszak, egy levél a gyerekednek, valami, amit inkább csak magadnak vagy egyetlen olvasónak tartogatsz. Ilyenkor kevesebbet írsz le, mint amennyit valójában szeretnél.

A rejtett journaling leveszi rólad ezt a nyomást. A szöveg ott van, csak nem látod azonnal. Így mindent leírhatsz, anélkül hogy az oldalad dizájnját zavarná. Néhány hely, ahová szöveget tehetsz:

  • Egy kártyára az oldal hátsó részén lévő zsebben, egy füllel, ami épp kilóg belőle.
  • Egy fotó mögé vagy alá, amit fülként felemelsz.
  • Tagekre, amelyek egy fotó mögül kandikálnak ki.
  • Egy kis borítékba, ami kívülről díszítésnek tűnik.
  • Egy csíkra, amit egy címkéből vagy egy zsebből húzol ki.

Olyan tollal írj, ami nem halványul, legjobb egy pigmenttoll. Épp a rejtett szöveget olvasod vissza sokszor csak évekkel később. Ha nem szereted a kézírásodat, ki is nyomtathatod a szöveget.

Azért gondold végig: a rejtett nem titkos. Aki kézbe veszi a könyvet, mindent kinyithat. Ha valami tényleg csak a tiéd, tedd egy leragasztott borítékba, vagy hagyd ki.

Kihúzható tagek

A tag egy címke formájú kártya, gyakran egy lyukkal és egy szalaggal a tetején. Zsebben ez a rejtett hely legpraktikusabb formája: a szalag kilóg, meghúzod, és előbukkan a történet.

A tagnek két oldala van: elöl egy fotó, hátul a szöveg. Készítsd egy kicsit rövidebbre, mint amilyen mély a zseb, különben túlságosan kilóg, és a teteje gyűrődni kezd. Inkább vágj le egy darabot a tagből, mint hogy beleerőltesd.

Néhány ötlet:

  • Két-három tag egymás mögött egy zsebben, mindegyiken a történet egy-egy darabja.
  • Egy tag olyan fotóval, ami illik az oldal fotóihoz, a hátulján pedig a journaling.
  • Egy zseb átlátszó műanyag ablakkal, hogy láss egy képet. Ha kihúzod a taget, előtűnik mögötte a kép.

A papírmaradékok tökéletesek tagekhez. Ha sok réteget készítettél más oldalakhoz, a megmaradt darabokból könnyen kivághatsz néhány taget.

Apró emlékek megőrzése ragasztás nélkül

Egy belépőjegy, egy külföldi érme, egy hajtincs, konfetti egy esküvőről vagy egy préselt virág: az ilyesmit szeretnéd a könyvben tudni, de nem odaragasztva. Erre a kis borítékok ideálisak.

  • Az öntapadós polipropilén (nem PVC) tasakok és a vékony, átlátszó papírból készült kis tasakok jól jönnek ahhoz, amit meg akarsz mutatni.
  • Egy címkézett papírboríték jó valami törékenyhez, például egy hajtincshez vagy valamihez, ami fénytől elszíneződhet.
  • Az apró, kieső dolgokhoz, például a konfettihez, egy zárt tasak jobb, mint egy nyitott zseb.

A nehéz vagy domború emlékeket az oldal szélére tedd, ne a közepére. Ott kevésbé nyomják a többi oldalt, és kevésbé sérülnek. A hőpapír blokkok egy idő után kifakulnak; a biztonság kedvéért készíts róluk másolatot vagy fotót. Erről külön cikk is szól: jegyek, blokkok és újságkivágások megőrzése.

Hogyan előzd meg, hogy túl vastag legyen az oldalad

Minden zseb, fül és boríték vastagít egy kicsit a könyveden. Egyszer nem tűnik fel. De ha minden oldalon három van, az album már nem csukódik be, és legyezőként nyílik szét.

Néhány dolog, ami segít:

  • Oldalanként válassz egy elemet, amire a hangsúlyt teszed. Egy oldal egy jó zsebbel jobban működik, mint egy oldal öttel.
  • Váltogasd a zsúfolt oldalakat nyugodtabbakkal, plusz rétegek nélkül.
  • Az egymásra kerülő fülekhez és tagekhez használj vékony papírt. A vastag cardstockot tartogasd magának a zsebnek.
  • Az emlékeket tedd a lehető leglaposabban, és oszd el őket a könyvben.
  • Borítékokból készült minialbumnál maradj négy-öt borítéknál. Több már csúszkál és vastag lesz.
  • Ha kötőgépet vagy gyűrűket használsz, előre tervezd meg, hová kerülnek a lyukak, hogy ne lyukassz át egy zsebet vagy taget.

Csavaros vagy gyűrűs albumnál néha használhatsz néhány plusz csavart vagy nagyobb gyűrűket. Kötött könyvnél ez nem megy, ott a kevesebb több.

Kezdd eggyel

A következő oldaladhoz válassz egy dolgot: egy taget egy zsebben, vagy egy felemelhető fotót. Ennyi elég ahhoz, hogy érezd, milyen jó helyet adni annak a történetnek, amit különben kihagytál volna.

Kérdések a témában

Hogyan készíts zsebet a scrapbookodba?

Vágj ki cardstockból vagy designpapírból egy téglalapot, ami kicsit szélesebb annál, amit bele szeretnél tenni, tegyél három oldalára kétoldalú ragasztószalagot, és ragaszd az oldalra. A teteje nyitva marad. Ha erősebbet szeretnél, a széleit le is varrhatod.

Mi az a rejtett journaling?

Olyan szöveg, amit leírsz, de nem látszik azonnal, például egy zsebben lévő kártyán vagy egy felemelhető fotó mögött. Így személyes dolgokat is leírhatsz anélkül, hogy az oldalt zavarná. Nem titkos: aki kézbe veszi a könyvet, mindent kinyithat.

Hogyan előzd meg, hogy a zsebektől és fülektől túl vastag legyen a scrapbook?

Oldalanként válassz egy elemet, váltogasd a zsúfolt oldalakat nyugodtabbakkal, és az egymásra kerülő fülekhez és tagekhez használj vékony papírt. Az emlékeket tedd a lehető leglaposabban, és oszd el őket a könyvben.

Hogyan őrizz meg egy jegyet vagy emléktárgyat ragasztás nélkül?

Tedd egy kis borítékba vagy tasakba, amit az oldalra ragasztasz. A papírboríték jó valami törékenyhez, a zárt tasak az apró, kieső dolgokhoz, például a konfettihez.

Olvass tovább